Kedves Világlap!
Hallgatom a híreket hazafelé a kocsiban. Draskovics Tibor és a kormány szándékosan nem óhajtanak fellépni a futballhuligánok ellen, mert velük magyarázzák azokat az indokolatlan és túlzó rendőri intézkedéseket, amelyekkel Draskovics Tibor rendészeti miniszteri tevékenysége alatt lehetett találkozni - mondta vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján Móring József Attila (KDNP).
Valahogy így hangzott el a Bartók Rádióban, és ez áll most az InfoRádió honlapján is, ahonnan azt is megtudjuk, hogy: A kereszténydemokrata képviselő az újpesti Szusza Ferenc Stadion előtt tartott sajtótájékoztatóján elmondta, a jogszabályok lehetővé tennék, hogy a futballhuligánokat eltávolítsák a stadionokból, de ez mégsem történik meg, mert véleménye szerint így nyílik mód arra, hogy a "rendészeti miniszterék" a futballhuliganizmusra hivatkozva, békés utcai demonstrációkat "lövöldözzenek szét, illetve járdán ülő embereket ráncigáljanak".

A fa nő, a gyümölcs érik,
s kérgét férgek lepik.
Hazugbandik, rikácsolók,
nyüzsgő paraziták,
gondolatba bújt báb-pondrók
falják, törvények arcát.
Megsemmisül a joggyakorlat,
gőgbe főtt hatalom
rotyog az idő üstjében.
Ízleni kell nagyon,
ízleni, hazug, vacak szavaknak.
Bélsár s méreg büfög,
árnyékként rohanva mára,
a jövőt perzselő agyba.
Mammonférget szolgáló szolgák
nyalják, nyalják talpát,
sorsukat vető hatalom
aljas, mocskos talpát.
Időben, térben darabolt
emberkék dúdolják,
a karmester diktál, diktál,
s a levegő megáll:
- Hogyan tovább paraziták?-
Hogyan, hogyan tovább?

                                 Az írás 1948 óta többször is megjelent

                            Az egész eredeti cikk angol nyelven itt olvasható▼

                       ► www.nkusa.org/Historical_Documents/tenquestions.cfm

1. -Igaz-e, hogy 1941-ben és 1942-ben is a német Gestapo az európai zsidóknak újra felajánlotta a Spanyolországba való átszállításukat, amennyiben lemondanak németországi és a megszállás alatt álló franciaországi vagyonukról.

 Megjegyzésem: Mi ezekben a kérdésekben nem kívánunk állást foglalni. Közlése kizárólag ismeretterjesztési céllal történik. Az olvasónak ismeretei és hite szerint a szíve-joga eldönteni, hogy a kérdések vagy a válaszok tartalmával ért-e egyet és mennyi lehet a valóságtartalmuk.  

NEM MI MONDJUK !

 Az Institute for Historical Review kiadásának magyar nyelvű változata az IHR engedélyével. (www.ihr.org)

1. -Milyen bizonyítékok vannak arra, hogy a nácik megöltek hatmillió zsidót?

Mikor  a szíved már csordultig tele,

Mikor  nem csönget rád, soha senki se,

Mikor  sötét felhő borul életedre,

Mikor  kiket szeretsz, nem jutsz az eszükbe.

Ó "lélek", ne csüggedj! Ne pusztulj bele!

Nézz  fel a magasba, reményteljesen,

S  fohászkodj: 

MIATYÁNK,  KI VAGY A MENNYEKBEN!

Mikor a  magányod ijesztőn rád szakad,

Mikor kérdésedre  választ a csend nem ad,

Mikor körülvesz  a durva szók özöne,

Átkozódik a "rossz", - erre van Istene!

 Megjelentette: johannes

Dátum: 2007 már 23 - 07:12

Közzétéve: EuroAstra Internet Magazin

(http://www.euroastra.hu)

A globalizációt sokszor azzal támadják, hogy benne csak az összeesküvés elméletek fantomját kergetik az emberek.. Pedig vannak dolgok, amelyek idõnként kibuknak. Ilyen az ugynevezett Luganói tanulmány, amely a közeljövö folyamatait elemzi: Lényege: az ember felesleges. Minél elöbb, minél problemamentesebben meghal, annál jobb azoknak, akik erre építenek.

Augusztus 2-a a holokaust roma áldozatainak nemzetközi emléknapja. Auschwitz-Birkenauban az 1944-es év augusztus 2-áról 3-ára virradó éjszakáján néhány óra leforgása alatt több ezer romát gyilkoltak meg a náci Németország fajvédő és fajgyűlölő politikájának nevében. A pharrajimosban (vagy porrajmosban) áldozatul esett összesen mintegy félmillió roma közül több tízezret Magyarországról hurcoltak el a nácik és csatlósaik. Noha a Cigány Világszövetség már 1972-ben a roma holokauszt nemzetközi világnapjává avatta augusztus 2-át, Magyarországon még ma is csak az állampolgároknak egy szűk rétege hallott arról, hogy a második világháború alatt hatalomra jutott fajvédő politikának roma áldozatai is voltak. A Lehet Más a Politika (LMP) meggyőződése, hogy a romák és a többségi társadalom közötti békés együttélés helyreállításában és a kölcsönös elfogadás elmélyítésében kiemelt szerepet játszik a múltban átélt, az áldozatok leszármazottjait a mai napig kísértő traumák elismerése.

Kedves Világlap!

Olvasom, hogy nő az egyházi iskola iránt érdeklődők száma. Jó jel. Az egyházi iskolák jobban ellen tudnak állni az iskolákból a nevelés után lassan a tanítást is kitiltó állami elvárásoknak. Hagyományaik vannak, amelyeknek van megtartó ereje, a fenntartó egyháznak is vannak természetese elvárásai, s ez bizony komoly többlet. Azt túlzás lenne állítani, hogy csak az egyházi iskola a jó, de ha az átlagot nézzük, akkor bizony nagyobb biztonság ilyen nevelést adni a gyermekeknek, mint máshová küldeni.

Egy külföldön élő budapesti magyar történész a Nyilaskeresztes Párt politikai szerepéről kérdést intézett a nemzeti kormány utolsó sajtófőnökéhez. Miután a magyar történelem egyik fontos részlegének tisztázásáról van szó, itt közöljük a kérdést és a nagy érdeklődésre számot tartó választ.

Igen tisztelt Fiala úr, 
egy kérdéssel fordulok Önhöz. Ez évben könyvet írok az 1944/45-es magyarországi és ausztriai harcokról. Könyvem címe "Von Budapest bis Wien, Frühjahr 1945" és előreláthatóan jövő tavasszal fog megjelenni Bécsben.