Az elnökség 2009. augusztus 24-i ülésén a szocialista párt nevében köszönetet mondott Szili Katalin Házelnöki munkájáért. Szili Katalin a demokratikusan megválasztott magyar parlament eddigi történetében a leghosszabb ideig, és a legnehezebb körülmények között töltötte be a házelnöki posztot. Az élesedő belpolitikai konfliktusok ellenére sikerrel végezte munkáját, amelyet mindvégig a konszenzus-teremtés szándéka, az integráció igénye vezetett. Méltán övezte tevékenységét a pártkereteken messze túlmutató népszerűség, tekintély, nemzetközi és hazai elismerés. 2.

Adjon az Isten! A Magyar Gárda Békés megyei Gróf Tisza István százada Sarkad városában járt 2009. augusztus 23-án. Többszöri lakossági megkeresés és felkérés után néhány helyi szimpatizánssal közbiztonság-javító, bûnmegelõzõ, „egészségügyi sétát" tartottunk a városban. "Spontán sétánk" elején találkoztunk egy helyi családdal, akik elpanaszolták, hogy a héten már több rablás történt a városban. Csak a hétfõi napon négy darab, ebbõl egyikük édesanyját érte egy, amint éppen a helyi közértbõl távozva kitépte a kezébõl a bevásárlószatyrot egy fiatal.

Tegnap este 23 óra körül Dabas-Sári térségben egy 18. éves Gárdistát késeltek meg a cigányok - olvasható a Magyar Gárda hivatalos honlapján. Két fiatal hazafelé tartott az utcabálról, amikor Bugyi irányából egy sötétkék színû Opel vagy Peugeot típusú autóból kiszállt két cigány kapucniban és "-Ti gárdisták vagytok?" kérdést szegezték bajtársunknak, de a választ meg sem várták. Ezután egy pillangó késsel megszúrták a gárdistát.

A tragikus miskolci lakástűz kapcsán az elmúlt napokban nagyon sok információ, de sajnos még több fél-információ, szenzációhajhász találgatás, vélemény jelent meg az újságokban, hírportálokon, rádiókban, televíziókban. A fideszes László Tamás országgyűlési képviselő egyenesen azt állítja, hogy a kormány felelőtlensége és cselekvőképtelensége miatt haltak meg, vesztették el vagyonukat emberek a szörnyű balesetben. Miskolc önkormányzatának panelbiztosaként, de magánemberként is gusztustalannak tartom, hogy a Fidesz a tragédiából megpróbál politikai tőkét kovácsolni, támadja a kormányt, az MSZP-t, s megpróbál elbizonytalanítani, megijeszteni több százezer, a panelprogramban részt vett és abban jelenleg is részt vevő embert, családot.

Polgár Gyula, akit annak idején zsarolással, fenyegetéssel szervezett be a magyar titkosszolgálat, 1989-ben történelmi események tanúja lehetett: a magyar-osztrák határnál lévõ kempingje benépesült keletnémet menekülõkkel és az õket „kísérõ" titkosszolgálati emberekkel. Személyes hangú írásában a határnyitás drámai napjait idézi – ahogy a kempingben megélte. A "cég" itt sem hagyta békén. ----------------------------------------------------------------------------------------- 1988-ban kempinget építettem Sopron-Balf-on, nagyon közel az osztrák határhoz, közel a rozsdásodó vasfüggönyhöz.

Amikor megszólal bennem értelmem mennydörgõen-rengõ hangja,   

hiába is cseng-bong akkor a szívem polifonikusan-zengõ hangja!            

Lehet bármily' titulusa, s akár toronymagasan is a rangja,                  

hát csak féljen, félve éljen vitriolos pennámtól mindenik bitangja!            

Mondják: hogyha lennék rassztalanul, nem élnék nékik hasztalanul, 

s akkor minden leírt, okító szómnak sem lenne több õrjöngõ visszhangja...     

Sé, 2009.

Ártottak vagy használtak az egyetemes magyarságnak?

Hídverők, ötvenes évek

--------------------------

A Hídverők vitathatatlan érdeme, hogy minden más magyar emigrációs lapot megelőzve először rántotta le a leplet a Magyar Nemzeti Bizottmány /MNB/ tagjairól, céljairól és anyagi forrásairól. Úgy érezzük, hogy nem öndicséret, ha megállapítjuk: a Hídverők első cikke indította meg azt a lavinát, amely ma erkölcsileg már megsemmisítette a Nemzeti Bizottmányt.

Emil August Fieldorf tábornok, az egyik leghíresebb lengyel nemzeti hős sírját 50 évvel azután szeretnék megtalálni, hogy a férfit saját országa sztálinista rezsimje - a legnagyobb titoktartás közepette - ítélte el és végeztette ki.

A történészek az egyik varsói temető kevéssé ismert, mintegy elfeledett részét szeretnék exhumáltatni, ugyanis szerintük egy ottani tömegsírba temethették Emil August Fieldorf tábornokot, a második világháborús lengyel ellenállás egyik katonai vezetőjét, akit 1953-ban a kommunista vezetés akasztatott fel.

A csehszlovák kommunista rendszer 1948 és 1962 között majdnem 600, börtönben született gyermeket vett el erőszakkal az anyjától. Az elrabolt újszülöttek többségét gyermekotthonokban helyezték el, vagy a titkosszolgálat, rendőrség és a börtönfelügyelőség emberei fogadták örökbe - írja hétfői kiadásában a Mladá Fronta Dnes, a legolvasottabb cseh napilap.

Otakar Liska, a Kommunizmus Bűntetteit Dokumentáló és Vizsgáló Hivatal munkatársa szerint ezeknek a gyerekeknek a többsége mind a mai napig nem rendelkezik semmiféle hivatalos információval származásáról, akik pedig erről esetleg tudnak, azok nem kérték a kérdés kivizsgálását.