KDNP: sikertelenség

Hargitai János (KDNP) az ország sikertelenségének legfőbb bizonyítékaként említette az egy főre jutó vásárlóerő-paritáson alapuló listát a jövő évi adótörvények és a vagyonadóról szóló előterjesztés keddi parlamenti vitájában. Elmondta, hogy 2000-ben 56,1 százalék ponttal Magyarország a tíz csatlakozni készülő uniós ország közül a harmadik helyen állt Szlovénia és

SZDSZ: minden ingatlanra ki kell terjeszteni a vagyonadót

Az SZDSZ a vagyonadó kiterjesztését javasolja minden ingatlanra, beleértve a vállalkozások tulajdonában lévő ingatlanokat is - mondta Kóka János a jövő évi adótörvények és a vagyonadóról szóló előterjesztés keddi parlamenti vitájában. Hozzátette: ennek a lépésnek lenne igazi gazdaságélénkítő hatása, mivel az "alvó ingatlanokat" visszavezetné a piacra, és csökkenthetné az ingatlanárakat is. A liberális párt azt is javasolja, hogy a vagyonadó legyen leírható a magánszemélyeknél a személyi jövedelemadóból, a vállalkozásoknál pedig a helyi iparűzési adóból - emelte ki.

Bajnai Gordon: reformértékű lépés a vagyoni jellegű adó bevezetése

Reformértékű, a magyar adórendszer súlyos hiányosságát pótló lépésnek nevezte a vagyoni jellegű adó bevezetését Bajnai Gordon miniszterelnök a Mozgó Világ című lapnak adott, a hét második felében megjelenő interjújában, amelynek szövegét a szerkesztőség előzetesen az MTI rendelkezésére bocsátotta.

A kormányfő arra hívta fel a figyelmet, hogy a vagyonadó kérdése ugyan tabu volt mostanáig Magyarországon a politika számára, de közgazdasági és adószakmai műhelyekben már régen szorgalmazzák bevezetését. "Sőt még a Fidesz Jövőkép című programjában is szerepel, amelyet március végén Orbán Viktor pártelnök mutatott be" - tette hozzá.

MSZP: a versenyképesség megalapozására van szükség

Az MSZP szerint a versenyképességet hosszabb távon megalapozó változtatásokra van szükség - mondta Kovács Tibor (MSZP) kedden a parlamentben. A feladat a válságkezelés és a növekedés feltételeinek megteremtése, ebből a szempontból van jelentősége az adórendszernek, mert segítheti a vállalkozásokat, hogy versenyképesek legyenek - vélekedett a szocialista vezérszónok a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról és a vagyonadóról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájában. Kovács Tibor szerint elsődleges cél, hogy a 2010-től csökkenjenek a foglalkoztatás terhei, ami lényegesen könnyítheti a munkahelyek megtartását.

Fidesz: az adótörvények nehezítik a családok és a vállalkozások helyzetét

A jövő évi adótörvény-javaslat átláthatatlan, bonyolult, tele van ellentmondásokkal, nehezíti a vállalkozások és a családok helyzetét - mondta Tállai András a jövő évi adótörvények és a vagyonadóról szóló előterjesztés keddi parlamenti vitájában. Az ellenzéki politikus szerint a javaslat nem keresi a kiutat a válságból, nem növeli a vállalkozások versenyképességét, a munkahelyek megtartásában nem jelent érdemi segítséget. Tállai András szerint totális hiteltelenség jellemzi a kormánypártokat az adótörvények tekintetében.

Vagyonadó 2010: növekvő és csökkenő  terhek

A kormány az adórendszer olyan átalakítását tartja helyesnek, ami a foglalkoztatást támogatja, a munkát, a többletteljesítményt ösztönzi - mondta Katona Tamás pénzügyminisztériumi államtitkár expozéjában, kedden a parlamentben.

Hozzátette: a kormány két évtizede nem látott mértékű adó-, és járulékcsökkentést hajt végre az élőmunka terhelésében.

Az államtitkár közölte: a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokban és a vagyonadóról szóló törvényjavaslatban szereplő intézkedések azon része, amely a vállalkozások versenyképességének növekedését, a válság hatásainak enyhítését célozza, már a kihirdetést követő napon hatályba lép. A javaslatok többsége azonban 2010-ben lép hatályba - tette hozzá.

Kiemelte: az adómérséklés idén és jövőre mind a személyi jövedelemadó rendszerben, mind pedig a munkáltató által fizetett járulékoknál megtörténik. Jövőre minden jövedelemre kiterjed a 2009. július elsejétől bevezetett öt százalékpontos munkáltatói járulékcsökkenés - közölte.
Elmondta, hogy a személyi jövedelemadóban az adó alapja jelentősen átalakul, ugyanis jövőre bekerül az összevont adóalapba a bruttó jövedelmek mellett a munkáltatói, a kifizetői járulék, illetve az eho.
Hangsúlyozta: jövőre az alsó adókulcs 18 helyett 17 százalék lesz, a sávhatár 1,9 millióról 5 millió forintra változik, efölött 32 százalék lesz az adókulcs, miközben megszűnik a 4 százalékos szolidaritási adó.
Mint mondta, a személyi jövedelemadózás sávhatárának jelentős emelésével 2010-ben az adózók több mint 90 százaléka az alsó, 17 százalékra javasolt adókulcs szerint fog adózni.

Az államtitkár felhívta a figyelmet arra: a vállalkozásoknál jövőre megszűnik a 4 százalékos különadó, és egyszerűsítési célból a magánszemélyek különadója beépül a személyi jövedelemadóba. Mint mondta, a társasági adó kulcsa 19 százalék lesz.

A cafetéria rendszerben a kormány jelenlegi javaslata szerint 32 százalékos kulcs alá kerülnek az üdülési csekkek, a helyi utazási bérlet, az iskolakezdési támogatás, az iskolarendszerű és nem iskolarendszerű képzés, valamint a meleg étkeztetéshez való hozzájárulás - közölte. Hozzátette: a kormány szándéka szerint a juttatásoknak azon köre maradna adómentes, amelyek biztosítása szociális alapon történik.
Katona Tamás azt mondta: a kormány azzal számol, hogy a kifizetők által adómentes juttatásként adott, egyéb személyi jellegű ráfordítások nem csökkennek majd.

Közölte azt is: az szja adókedvezmények zöme megszűnik. A 11 százalékos egészségügyi hozzájárulás 27 százalékra emelkedik, az eva adókulcsa pedig 25 százalékról 30 százalékra emelkedik.

Az államtitkár kiemelte: a kormány szigorítani akarja az adóparadicsomba vitt jövedelmek adóztatását, ezért szerinte indokolt módosítani az adóparadicsomokban alapított, ellenőrzött külföldi társaságok fogalmát. Hozzátette: ez év végéig még kedvezményesen visszahozható a külföldön tartott jövedelem, jövőre azonban már nem csak a jövedelem, de a korábbi években felhalmozott vagyon is adókötelessé válik.

Beszélt a tervezett vagyonadóról is. Mint mondta, a vagyonadót a 30 millió forintnál nagyobb értékű ingatlanokra, a nagyértékű autókra, a vízi és légi közlekedési járművekre vetnék ki. A 30 millió forintnál értékesebb ingatlanok esetében 50 millió forintig 0,35 százalék, ezen érték felett pedig 0,5 százalék lenne az adó - mondta.

Hozzátette azt is: az idősek és a rokkantnyugdíjasok az általuk lakott lakás után 10 millió forintos adóalap-mentességben részesülnek, valamint a gyermekek számától függő adókedvezményt vehetnek igénybe a három vagy több gyermeket nevelő nagycsaládosok.

Katona Tamás úgy fogalmazott: a kormány most nem tervez változást az iparűzési adózásban, ugyanakkor beszedését az adóhatóság átveszi a helyi önkormányzatoktól.

Az államtitkár az expozéban szólt arról is: az élőmunkaterhek csökkentésének forrásához járul hozzá a benzin és alkoholtermékek jövedéki adójának tízszázalékos emelése.