Most kell szigorítani a devizahitelezést annak érdekében, hogy a két-három év múlva ismét bővülő likviditás nyomán ne ismétlődjön meg a magyar devizahitelesek vesszőfutása - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke az MKB Bank által szervezett budapesti konferencián.

A jegybank elemző és javaslattevő szerepének megerősítése mellett olyan pénzügyi szabályozó csomagra van szükség, amely a felépült pénzügyi kockázatokat, így a devizaállományhoz kötődőket mérsékelné. Ebben lehet szerepe a devizahitelek szigorításának - jelentette ki az MNB elnöke.

A forintkamat csökkentésének egyik  közvetett gátja, hogy a GDP 34 százalékát teszi ki a lakossági devizaadósság állománya - magyarázta Simor András. Ma már a háztatások törlesztőrészletei a jövedelmek 13 százalékára rúgnak, miközben az eurózónában ez az arány 2006-ban 10,5 százalék volt, ráadásul feltehetően magasabb jövedelemből fordítanak kevesebbet törlesztésre.

Az elnök megismételte a jegybank javaslatát: 250 ezer forint alatti jövedelemnél forinthitelek esetében a törlesztőrészlet maximum 30 százalékot érhet el, euróhitel esetében 23 százalékot, más devizahitelnél 15 százalékot. Magasabb jövedelemnél, 500 ezer forint alatt, forinthitelnél a törlesztőrészlet maximum 50 százalékot érhet el, euróhitelnél 31 százalékot, más devizahitelnél 20 százalékot. A szükséges  ingatlanfedezet forinthiteleknél 70 százalék, euróhiteleknél 54, más devizánál 34 százalékos mértékben számítható fel - tette hozzá.

"A bankrendszer nem csavargyár, ha a bankokkal baj van, akkor azzal az államnak dolga van, a bankokat az államnak meg kell mentenie" - jelentette ki az MNB elnöke,  hozzátéve, hogy ez a világon mindenütt így van. Az sem véletlen, hogy az IMF, az általa nyújtott hitelből kétmilliárd eurót félretetetett a magyar bankrendszer esetleges problémáinak kezelésére - magyarázta Simor András.

Az euróövezethez a lehetőségek szerint minél gyorsabban kellene csatlakozni, mert az euró előnyei nagyobbak, mint a hátrányai - jelentette ki a jegybank elnöke, aki úgy látja, hogy az euró előszobájához, az ERM-2-rendszerhez való csatlakozásról a választások előtt nincs értelme beszélni.

A jövő évi költségvetésben alig van mozgástér, a kitűzött hiány növelését a nemzetközi szervezetek aligha fogadják el - mondta Török Ádám, a Költségvetési Tanács tagja az MKB Bank által szervezett budapesti konferencián.

A Költségvetési Tanács véleménye szerint a 2010. évi költségvetés bevételei a tervezettnél 120 milliárd forinttal, a kiadások 130 milliárddal  lesznek nagyobbak, így a hiány alig tér el a kormány előrejelzésénél -  tette hozzá. Török Ádám szerint a "Bajnai-csomag" alapvetően helyes, de némi konzisztencia és transzparencia hiányosságokkal terhes, ugyanakkor a következő kormánynak folytatnia kell.
Forrás: MTI