Az élelmiszer termelés és feldolgozás globális stratégiai jelentősége a világméretű élelmiszerigény ugrásszerű növekedése és az élelmiszer előállítás ezzel szemben álló területi, ökológiai korlátai miatt egyre nyilvánvalóbb. Kifejezetten sajátos helyzetben van a hazai élelmiszer-feldolgozó ipar, amely az utóbbi években egyfelől a kiskereskedelem árleszorító törekvése, másfelől a növekvő alapanyag és az egyéb termelési költségek között kettős présbe szorult. Ennek eredményeként jövedelmezősége folyamatosan romlik, termelése és foglalkoztatottainak száma csökken, és így az élelmiszerlánc leggyengébb elemévé válik. Ez a helyzet súlyosan visszahat az élelmiszerlánc egészére. Biztonságos, stabil élelmiszertermelést kell biztosítani. Nemzeti érdekünk, hogy képesek legyünk a lakosság biztonságos élelmiszer ellátását a lehető legnagyobb mértékben hazai forrásokból biztosítani. Ehhez meglévő ökológiai adottságainkat meg kell őriznünk, illetve – a fenntarthatóság feltétlen szem előtt tartása mellett – optimális módon hasznosítanunk kell. A Magyarországon megtermelt mezőgazdasági termékek számára még mindig az élelmiszeripar jelenti az elsődleges piacot. A függőség kölcsönös: a magyar élelmiszeripar versenyben maradásához nélkülözhetetlen, hogy a mezőgazdaság megfelelő mennyiségben, minőségben, megbízható partnerként biztosítsa számára az alapanyagot. Lendületes fejlődést mutatott a magyar export az elmúlt években. Az exportoffenzíva hasznát azonban jórészt külföldi vállalatok tulajdonosai élvezik, mert ők exportálnak hazánkból. Övék a haszon és a dicsőség. A hazai munkavállalók csekély munkabérért dolgoznak, kevés pénz kerül az államkasszában, így a fizetőképes kereslet sem növekszik nagymértékben. Hazánk agrárágazata az elmúlt 20 évben a padlóra került. Munkahelyek százezrei szűntek meg a mezőgazdaságban és a kapcsolódó feldolgozó ágazatokban. Az uniós csatlakozást követően hazánkat elárasztotta a csekély minőségű, ámde olcsó termékek áradata. Hazánk piaca számára egyedülálló lehetőséget jelenthet a Közel-Kelet. A másfél milliárd lakost számláló muszlin közösség ugyan nem eszik sertéshúst, de csirkét, bárányt, marhát igen. Különleges vágási igényük az ún. halálvágás sok munkahelyet teremthet hazánkban, amely magyar terméket, magyar munkaerőt, magyar exportot növelne. Ma Magyarországon nem beszélhetünk fizetési fegyelemről. A fizetési feltételek szigorúbb szabályozása, a tisztességtelen piaci magatartás szankcionálása segítené hazánk kilábalását a jelenlegi válságból. A jogalkotóknak törekedniük kell a szabályozás egyszerűsítésére, ésszerűsítésére, végrehajthatóságára, ellenőrizhetőségére. Olyan szabályozást kell kialakítani, amely biztosítja az élelmiszerlánc szereplői számára az igazságos, méltányos feltételeket, a szereplők közötti erőviszonyok kiegyensúlyozását.

Kiadó: Vállalkozó Húsiparosok és Húskereskedők Szövetsége