Több mint 1500 regisztrált intravénás kábítószerfogyasztó kliens, a megkérdezettek hatvan százaléka józsefvárosinak vallja magát. A megszűrt kábítószerhasználók 70%-a hepatitisz C fertőzött, amely arány ebben a droghasználói populációban az országos átlag háromszorosa! - hangzott el a Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Drogambulancia Alapítvány december elsején Intravénás droghasználói szcénák a Józsefvárosban címmel tartott konferenciáján. Az alapítvány, amely négy éve egy ártalomcsökkentő tűcsere programot működtet a Kálvária téren, a tér környékén kialakult narkógettó jelenséget mutatta be, sürgős együttműködést és összehangolt akcióterv kidolgozását kérve a kerületi döntéshozóktól és szakemberektől. A Kék Pont Alapítvány négy éve működteti Kontakt programját, az ország legnagyobb forgalmú ártalomcsökkentő tűcsere-programját, Budapest VIII. kerületében, a Kálvária téren. Az intravénás kábítószer fogyasztókat elérő program elsődleges céljai között közegészségügyi, illetve a HIV/AIDS prevenció szempontjából nélkülözhetetlen és hiánypótló szolgáltatások szerepelnek. A konferencián az alapítvány munkatársai részletesen bemutatták azt a Kálvária tér és környékén kialakult narkógettót, amelynek színterei jelenleg elsősorban a bontás előtt álló romházak, elhanyagolt udvarok, lépcsőházak, a drogfogyasztók által kialakított shooting gallery-k, vagyis olyan a nyilvánosság előtt egyelőre láthatatlan vagy kevésbé szembeütköző közösségi terek , amelyek illegális belövő helyekként szolgálnak. Ezek többsége a legalapvetőbb higiénés elvárásokat is nélkülözve, háztartási hulladék, veszélyes drogszemét és fekália között található, amely további fertőzési rizikót jelent a különösen veszélyeztetett csoport és a civil lakosság számára egyaránt. A Kék Pont jelenlegi erőforrásaiból igyekszik a hepatitisz és HIV szűrések számát növelni, az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) által évek óta szervezett kampányszerű szűréseket kiegészítve. A Kék Pont az OEK 2006. évi szűrési adatai, továbbá a nemzetközi szakirodalmi becslések alapján (azaz, mennyi idő alatt ér el egy bizonyos arányt injekciós használók között a hepatitisz fertőzöttség, illetve hány éves drogfogyasztás után következik betömeges fertőzés) azt feltételezi, hogy a jelenség kb. az 1990-es évek végén, a 2000. évek elején jöhetett létre. A nyílt színi drogozásban érintett lakosság - a kerületrész sajátosságai miatt - zárt közösséget képez; kívülről ide bekerülni szinte lehetetlen. A Kék Pont a budapesti tűcsere-programok tapasztalatai alapján, továbbá Ritter Ildikó kriminológiai kutatásai után választotta működési színteréül ezt a helyszínt, ahol ez a nagykockázatú injekciós populáció él. Tehát nem a program vonzza a kerületbe az érintetteket, hanem éppen ellenkezőleg, ott kezdte meg a tűcserét a szervezet, ahol a legnagyobb szükség van rá. A Kék Pont úgy véli, hogy amennyiben a kerületi rehabilitáció el is éri ezt a területet idővel, és a jelenlegi szerhasználói helyek felszámolásra is kerülnek, a probléma nem oldódik meg, csak áthelyeződik máshova, vagy rosszabb esetben, a jelenleginél sokkal látványosabb formában, megjelenik az utcákon. A Kék Pont veszélyesnek tartja azt a megközelítést is, mely szerint ez a jelenség egy szűk kisebbség problémája lenne, s emlékezteti az érintett döntéshozókat arra, hogy a HIV vírus felbukkanásakor is hasonló kommunikáció folyt a világban. Az alapítvány jelenlegi erőforrásai birtokában ennél többet sem a megkereső utcai munkában, sem a kezelésbe juttatásban nem tud elérni, sőt a program hosszútávú finanszírozása is megoldatlan. Amennyiben a kerületi együttműködés megkezdődik és születik egy átfogó koncepció a hiányzó kezelési láncszemek támogatásával, úgy a Kék Pont a szakmai és az operatív munkában is szívesen részt vállal. A december elsejei Kék Pont konferencia előadásai letölthetők a www.kekpont.hu címről, a narkógettó címszó alatt.

További információk kérhetők Barna Erika kommunikációs igazgatótól: 06-70/607-50-40, illetve a bluepoint@t-online címen. Kiadó: Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Drogambulancia Alapítvány