Az egyes nagy értékű vagyontárgyak adójáról szóló törvény előkészítését széles szakértői egyeztetés előzte meg. Az egyeztetés során a Pénzügyminisztérium nagy figyelmet fordított arra, hogy a jogszabály minden tekintetben megfeleljen az alkotmányossági követelményeknek. Emellett a vagyonadóztatás az adórendszerben már évtizedek óta létező, megfelelően meghatározott és a gyakorlatban is jól alkalmazható fogalmakon és jogintézményeken alapul, így bevezetése semmiféle jogbizonytalanságot nem szülhet. Mindezek alapján a tárcának az az álláspontja, hogy a parlament által megalkotott törvény összhangban van az Alkotmánnyal, eleget tesz az alaptörvény által támasztott követelményeknek. A Pénzügyminisztérium részletesen reagálva Szabó Máté országgyűlési biztos felvetéseire, a következőket közli: A forgalmi értéken alapuló adóalap meghatározás intézménye nem új. A forgalmi érték megállapítását évtizedek óta több adójogszabály is előírja. Ezek közé tartozik az illeték, illetve az áfa törvény. Az illeték megállapítás forgalmi érték alapján történik, függetlenül attól, hogy az egyezik vagy nem az illetékköteles ügylet ellenértékével. Ezt az eljárást az adóhatóságok jelenleg is igen széles körben teljes biztonsággal alkalmazzák, sok esetben az ügyletértéktől független forgalmi érték alapján adóztatva, mely eljárások a már meglévő tapasztalatok szerint semmiféle jogbizonytalanságot nem szülnek. A vagyonadóztatás alapját képező forgalmi érték fogalma ezzel teljes egészében megegyezik, így arról csak a meglévő hatósági tapasztalatok figyelmen kívül hagyásával tehető olyan állítás, miszerint az túlzott jogbizonytalanságot eredményezne. Az elfogadott törvény egyértelműen meghatározza, hogy az adóalanyoknak a bevallásukban a forgalmi értéket kell szerepeltetni, nem pedig a számított értéket, a jogszabály ebben a tekintetben sem félreérthető. A számított érték meghatározása csupán az adóbevallási kötelezettség szempontjából fontos. A bevallás és az adózás azonban a forgalmi értéken történik. A Pénzügyminisztérium ugyancsak fontosnak tartja, hogy a jogalkotó kellő időt biztosítson az érintetteknek az új jogszabály bevezetéséig a felkészülésre. Ez az idő rendelkezésre áll, hiszen a jogszabály 2009. első félévében megszületett, és első alkalommal csupán 2010. folyamán kell alkalmazni. Magyarországon azonban nem most került bevezetésre először vagyon, illetve ingatlanadó. Közel húsz éve van lehetőség Magyarországon ingatlanok adóztatására, s ezzel a lehetőséggel az önkormányzatok többsége él is. Így jó ideje számolni kell az ingatlanvásárlásnál, építésénél, hitelfelvételnél későbbi adójogi következményekkel is. Fontos emellett a vagyonadó bevezetésének pénzügyi hatásait a teljes jogszabályi környezet változásával egyidejűleg értékelni, hiszen a jövő évben nem csak a vagyonadóztatással kapcsolatos szabályok változnak. A parlament által elfogadott adócsomag az adórendszer más elemeit is lényegesen módosította. Ennek megfelelően az egyes családokra gyakorolt jövedelmi hatásokat valamennyi módosulást figyelembe véve indokolt számba venni, az ettől eltérő módon levont következtetések hibás prekoncepción alapulnak. Az aktív keresők a teljes adóváltozások eredményeként, különös tekintettel a jövedelemadó változásokra, nagyobb arányú adócsökkentésben részesülnek, mint amilyen többletterhet a vagyonadó eredményez. Ez alól átmeneti egy évre, a válság várható időszakára csak a legmagasabb jövedelműek képeznek kivételt. Az elfogadott törvény emellett az inaktívak számára biztosítja az adófelfüggesztés lehetőségét, és az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint még ezen túl is igényelhető adóelengedés indokolt esetben, szociális alapon. A vagyonadózásról szóló törvényt megfelelő körültekintéssel, a teljes jogszabályi környezetben értékelve tehát nem tehető olyan megállapítás, mely szerint ez az adónem bármely adóalanyt, ingatlantulajdonost vagy családot aránytalan teherrel sújthatna. (folyt.)