EMLÉKKÖZPONTBAN MEGRENDEZETT MAGYARSÁG-ELLENES KIÁLLÍTÁSRÓL:


Mivel könyvet írtam az Árpád-házi és a nyilasok által használt zászlók közti alapvető különbségről (Amit az Árpád-sávos zászlóról illik tudni), a téma ismerőjeként tekintettem meg a kiállítást.

Ekkora már nagy port kavart a közalapítványként működő Holokauszt Emlékközpont "Árpádsáv régen és ma" kiállítás megnyitása, ahol az ünnepi megnyitón a következő hangozott el: "az árpádsáv nem történelmi ereklye, hanem a nyilas hagyomány, a kirekesztő gyűlölet, az antiszemitizmus és a rasszizmus jelképe."

A kiállítást ismertető brosúra 5. oldalán is ennek jegyében fogalmaznak: "...az 1989-1990-es rendszerváltás után az utcákon először jelentek meg azok a tüntetők, akik a nyilasok árpádsávos zászlóját" eleinte mint antikommunista szimbólumot lengették, majd hamarosan feltűntek azok a csoportok is, amelyek tagjai már nyíltan vállalták Adolf Hitler és Szálasi Ferenc történelmi örökségét."

A kiállítás rendezői történelmi, nemzeti ereklyéket vettek célba, és támadnak úgy, hogy azokat - a jól bevált - antiszemita, rasszista, irredenta jelzőkkel lejárassák, és a holokauszt bekövetkezéséhez is kapcsolják. A Turul, mint a magyarság ősi szimbóluma a brosúra 4.oldalán "zsidóverő diákok"...."irredenta szobrok elengedhetetlen motívuma" a Horthy-rendszer első éveiben.
Ezeket úgy az Árpád-házi zászló, mint a Turul esetében csúsztatásokkal, féligazságokkal, kiragadott képanyaggal kívánják bizonyítani Magyarországról. De ezt teszik napjaink aktualizált politikai indíttatású kapcsolásaik esetén is véleményem szerint.

Ez nagyon veszélyes játék a kiállítás rendezői részéről, mert gyűlöletkeltésre alkalmas, és a Magyar Köztársaságról kialakított képet valótlanul és negatív irányba befolyásolhatja.

Ezek után felhívnám a figyelmet néhány tárgyi tévedésre, csúsztatásra, valótlanságra.>
A kiállítás gyakorlatilag 3 elkülöníthető részre bontható:

1./ Az Árpád"sávos" történelmi zászló
2./ A Horty-korszak összekapcsolva Hitler, Szálasi és a nyilasok tevékenységével, zászlójukkal és a Turullal, mint nemzeti jelképekkel.
3./ Az "Árpádsávos zászló" és a Turul 1989-től napjainkig

Árpád-házi történelmi zászló
Ahogy belépünk a kiállító terembe, rövid, bár hiányos, de korrektnek mondható tájékoztató tábla közli a tudnivalókat. Három történelmi - az Árpád-házi hétszer vágott, sávozott, az Anjou, és Rákóczi fejedelem sávozott, feliratos - zászlót helyeztek el. Illusztrációként a kivetítőn a Képes Krónika ábrázolásai láthatóak. A könyvemben én is ezeket a képeket használtam fel a Képes Krónikából, mert dokumentumok és cáfolhatatlanok. A kiállítás rendezői is tisztában lehetnek ezzel a ténnyel.
Pontosítás végett azért hozzá tenném, hogy a magyar és angol nyelvű tájékoztató brosúra Imre király Aranybullájának pecsétjét ábrázolja, és nem magát az Aranybullát, mint a felirat tévesen jelzi, miközben a pecsét egy része is lemaradt.
Az Aranybulla ugyanis maga a "törvény", vagyis a szöveg, és nem a zárópecsét.

A Horthy-korszak anyaga plakátokból, képekből, korabeli kisebb tárgyakból áll. A Trianont követő fájdalom plakátjait és a Szabadság térről eltávolított Trianon-emlékmű képeit Horthy és Hitler közös fotója, majd Szálasi és a nyilasok képei követik. Itt már erősen nyilvánvalóvá válik, egy csúsztatott és félrevezető gondolatkör, ezek tudatos összemosása negatív tartalommal. A Rákosi-korszak tömény ideológiája érezhető.
Véletlenül sem ad igaz képet Hitler - Horthy, Horthy - Szálasi tevékenységéről a csak ilyen megközelítésű összekapcsolás. Horthy Miklós kormányzóról véletlenül sem kap a kérdésben hiteles és igaz képet a kiállítást látogató.

A magyar és angol nyelven megjelent brosúrában például a következő olvasható: "Horthy Miklós hajlandó volt aláírni a trianoni békeszerződést - ezt kellett feledtetni a Horthy-kultusszal és az irredenta politizálással."

Ez a kinyilatkoztatás pontatlanul fogalmaz, mert egyrészt figyelmen kívül hagyja, hogy Magyarország esetében diktátumról és nem kölcsönös megállapodásról volt szó.
További pontosítás végett jelzem, hogy a magyar delegációt a tárgyalásokon gróf Apponyi Albert vezette, aki nem volt hajlandó aláírni a szerződést. A szerződést a Simonyi-Semadam Sándor kormányának küldöttei, Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és Benárd Ágoston népjóléti miniszter írták alá. A szerződést az 1921. évi XXXIII. törvénycikkel iktatták be a magyar jogrendszerbe - ez volt az egyetlen magyar törvény, amely fekete keretben jelent meg.

A másik kérdés: ha a Horthy-Magyarországra csak az antiszemitizmus és a deportálások a jellemzőek, akkor hogyan lehetséges az a bizonyított tény, hogy sok tízezer zsidóvallású, hazai és külföldről Magyarországra menekült talált hazánkban menedékre?

A Szálasiék által használt "nyilas zászló" képi ábrázolása egy könyv borítójára emlékeztető képpel, a brosúra szerint plakát, valamint vetített filmen egyetlen másodpercre fehér-fekete ábrázolásban látható. Ezért a látogató számára fel sem tűnhet az Árpád-házi sávozott zászló és a Szálasiék által használt zászlók összetéveszthetetlensége.
Arról a tárgyi tévedésről nem is szólva, hogy 1939 körüli időpontot jelöl a "Kitartás" plakát, esetében, ami csak 1942-től lehetséges.

Az igazság - ez bizonyított - hogy a nyilasok által használt mindkét zászló vörös-alapú, mint a szovjet, a német vagy bármely vörös-alapú zászlóé. 1942-ig vörös-alapon, középen fehér körben fekete vagy zöld nyílvégű (helytelenül: nyilas) keresztet ábrázoltak, majd 1942-től a vörös-alapot 1/3-d - 2/3-d részben elosztva, a zászlórúd melletti részen függőlegesen ábrázolták a korábbi zászlót úgy, hogy a kör helyett élére állított négyzetbe (és nem rombuszba) tették a nyílvégű keresztet, H betűvel a metszésponton. A vörös-alapú zászló 2/3-d részére párnás megoldással 4 fehér sávot tettek, ezért a vörös-alap körbefogja a 4 csíkot.
Az "Árpádsávos" zászló piros és ezüst/fehér sávokból tevődik össze, mindkét oldala azonos. A heraldikának igen szigorú szabályai vannak. Illett volna a kiállítás rendezőinek a témában egy kicsit tájékozódniuk.

Sem a két történelmet meghatározó kor, sem a két korszakban használatos zászló nem téveszthető össze. Aki e kettőt összemossa, az nagyon hiányos történelmi ismerettel rendelkezik, vagy szándékosan, rosszindulatból félrevezeti az embereket.
A kiállításon a nyilas zászlót is illett volna korrektül bemutatni. Ebben az esetben viszont a látogató számára egyértelművé vált volna, hogy a két zászló nagyon különbözik egymástól, és nem mosható össze.

A kiállítás harmadik része, 1989-től napjainkig már egyértelműen rosszindulatúnak mondható a félrevezetésen és csúsztatásokon keresztül. Egyértelműen politikai indíttatású. Itt, az Árpád-házi, sávozott zászló használatának a bemutatása egyértelműen távol áll az igazságtól, és feltételezéseken alapul.
A gazdag képanyag, a képaláírások és a vetített képek Göncz Árpád köztársasági elnök Parlament előtti beszédekor történteket, Csurka - Le Pen, szélsőjobb kapcsolatot, Szabó Albert, Bácsfi Diana ténykedését, a Vér és Becsület megemlékezéseit, azok zászlós felvonulásait mutatják be. Azok szerves folytatásaként a Magyar Gárda, a Nemzeti Őrsereg eskütételei, felvonulásai, koszorúzásai következnek.
Ez a rész egyértelműen aktuál-politikai, és ilyen célt is szolgál.

Ezek ilyen gondolatvezetéssel történő összekapcsolása az Árpád-házi zászlóval, a Turullal és a Magyar Gárdával, mint félkatonai szervezettel, sőt még a cigányok ellen elkövetett "szélsőjobb" sorozatgyilkosságokkal is, számomra megdöbbentő és elfogadhatatlan a következők miatt.

A tények a következők:

- Göncz Árpád Parlament előtti beszédekor bebizonyosodott, hogy a TV-felvételek manipulált, összevágott képek voltak. Az itt bemutatott zászlók Árpád-sávosak voltak. A felhasznált statiszták utánpótlása Észak-kelet Magyarországról érkezett volna, a folytatáshoz.
- Szabó Albertről köztudott, hogy hol képezték ki, hogy a feladat elvégzése után hová távozott. Tevékenysége egyértelműen provokatív célból, az ország lejáratására irányult. Az általuk meghatározóan lengetett zászlók vörös-alapúak, közepükön fehér körben fekete fogaskerék-szerű ábra volt látható. Ha előfordult egy piros-fehércsíkos zászló is, annak közepén ábra volt, és a csíkok száma sem egyezett az Árpád-házi zászlóéval.
- Bácsfi Diana édesapja nemzetbiztonsági tisztként dolgozott. Diana a maga köré gyűjtött fiatalokat bepörgetve általában egy vendéglátóhelyre vitte, ahol már jól értesült újságírók vártak rájuk. Érdekes módon Diana addigra mindig köddé vált. Itt is egyértelmű, hogy mi állt a tevékenysége mögött.
- A Vér és Becsület rendezvényeire a polgári kormányzás alatt nem került sor.
- A radikális jobboldal - a radikális nem azonos a szélsőségessel - nem a nyilasok vörösalapú zászlóját lengeti, hanem az Árpád-házi hétszer vágott, sávozott, 9 oroszlánnal ékesített zászlót, - Imre királyét (1196-1204) - mely az 1202-ben kiadott Aranybulla pecsétjén látható.
- Következményként a magyar "szélsőjobb által cigányok ellen elkövetett sorozatgyilkosság" is egy mondat erejéig hangot kapott a kiállításon. Úgy tudom, hogy ezt tényként még nem bizonyított. A témához tartozó miniszter pedig a napokban távozott.

- Tüntetéseken és megemlékezéseken valóban egyre több Árpád-házi sávozott zászló van, olyan is, melynek közepén Turul látható. Ez meglátásom szerint két dologhoz kapcsolódik. Az egyik a régi, ezeréves, ill. annál is régibb elhallgatott történelmi múlt (leszámítva a megrendelt és fizetett provokációkat), a másik a jelenlegi kormánynak és politikájának elutasítása, az azzal való szemben állás. De attól, hogy egy kormány elutasításának szimbólumaként viszik az Árpád-házi sávozott zászlót, vagy egy új, Turullal díszített (nem Árpád-házi) zászlót, még nem vádolhatóak azzal, hogy: "a nyilas hagyomány, a kirekesztő gyűlölet, az antiszemitizmus és a rasszizmus" eszmevilágát képviselnék. Az, hogy az országot végveszélybe sodró politikával nem értenek egyet, azt elutasítják, teljesen más megítélést követelne.

A tájékoztató brosúrában a következők is olvashatóak: "A nyilasok....... a zöld nyilaskereszttel "díszített" zászló mellett az árpádsávos zászlót is használták; (ezt eddig még nem sikerült dokumentálni O.É.) és mivel nemcsak antiszemiták, hanem irredenták is voltak, a turult szintén jelképeik közé sorolták. A turul a rendszerváltás után a Magyar Honvédség egyik alapjelképe lett, ugyanakkor a mai szélsőséges jobboldaliak árpádsávos zászlajukra helyezik, mint irredenta, militarista és antiszemita jelképet."
A szöveg hasonló, aktualizált, lejárató tartalommal folytatódik.

Nem is olyan rég, az MTV egyik műsorában Horn Gábor fejtette ki, hogy azért gyűlöletes számára az "Árpádsávos" zászló, mert az ő szüleit is a nyilasok a Duna partra vitték, sugallva ezzel azt, hogy a Dunába lőtték. A kérdés az, hogy tíz évvel később, 1955-ben hogyan születhetett meg?

Az Árpád-házi történelmi zászló nemzeti jelkép. Része a Magyar Köztársaság címerének. A heraldika szabályait betartva, pajzson elhelyezve több állami, honvédségi intézmény, számtalan város, önkormányzati vállalt és használt címere. A Nemzetbiztonsági Hivatalt a Turul madár - csőrében kardot, karmaiban hétszer vágott Árpád-házi pajzsot tart a Haza minden előtt felirattal - jelzi.
Ez a kiállítás az országot, a településeket, az intézményeket, a hivatalokat jelző címereket szimbolizáló magyar lakosságot is durván megsérti, indulatot kelt ellenük, mert ha a kiállítás állításai igazak lennének, miszerint a nemzeti szimbólumok  "a nyilas hagyomány, a kirekesztő gyűlölet, az antiszemitizmus és a rasszizmus jelképe"-i, akkor ezeket mind meg kellene semmisíteni, használóikat pedig törvény által elítélni.

Rendkívül sajnálatos, hogy politikai indíttatásból, a nemzeti jelképek ilyen lejáratására, valamint ilyen mértékű gyűlöletkeltésre sor kerülhetett az adófizetők befizetéseiből, az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Budapest Főváros Levéltára részéről történt központi támogatással.

Ez a kiállítás sajnos nagyon nagy kárt okoz, különösen, ha arra csoportosan visznek fiatalokat a megfelelni akaró tanárok. A kiváltott indulatokról nem is beszélve. A gyűlöletkeltés, a viszályszítás rossz tanácsadó. Visszájára is fordulhat. Tartok tőle, hogy ez a kiállítás nem az antiszemita eszmék ellenében fog hatni.

Nemzeti önbecsülésre, összefogásra, megbékélésre, a történelmi tények igaz föltárására és nem elferdítésére lenne szükség, Magyarország nemzeti jelképeinek elutasítása, és a gyűlöletkeltés helyett.

Orbán Éva
/Forrás: Nemzeti Hírháló 2009. dec.4./

*B.Kiss-Tóth László