A pár hete vártnál is nagyobb lehet az idei recesszió, valamint már most is rosszul alakulnak a költségvetés bevételei, ezért az Európai Bizottság (EB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) beleegyezett az államháztartási hiánycél újabb felfelé történő módosításába. Az új makrogazdasági pálya az eddig várt 2,9 százalékos hiány helyett 3,9 százalékot rögzít. A gazdaság zsugorodása az eddig prognosztizált 5,5-6 százalék helyett 6,7 százalék lehet. Elemzők szerint a kormány jól teszi, hogy módosít a hiánycélon, mást ebben az évben már nem is nagyon tehetne.

Ismét módosul a 20 milliárd eurós IMF-EU készenléti hitelszerződésnek keretet adó feltételrendszer. A kormány és az Európai Unió korábbi előrejelzéseiben rögzített idei GDP-arányos visszaesés a vártnál nagyobb lehet. A magyar gazdaság méretét jelző legfontosabb jelzőszám - a GDP - csökkenése miatt szűkülnek a költségvetés bevételei. Kevesebb bevétel esetén két forgatókönyv közül választhat a kormányzat: vagy megszorító intézkedések formájában a csökkenő állami jövedelmekhez igazítja a kiadásokat - ezt teszi meg a Bajnai-csomag -, vagy ha már újabb kiadás-lefaragásokra - szociális és politikai - okokból képtelen, de még mindig szükség lenne rájuk, akkor "elengedi" a hiányt, azaz további hitelfelvételekkel fedezi a bevételi és a kiadási oldal között növekvő rést. Ez utóbbi forgatókönyv valósul meg most. A kormány a vártnál még nagyobb visszaesés miatt nem a kiadásokkal takarékoskodik, hanem az EU-val és az IMF-fel egyeztetett forgatókönyv mentén kitolja a hiánycélt. Mi ez az egész? A nemzetközi szervezeteknek azért lehet beleszólása a magyar gazdaságpolitika részleteibe, mert jelenleg ezek az intézmények finanszírozzák Magyarország zökkenőmentes működését. A tavaly novemberi hitelmegállapodásban a felek közösen rögzítették azokat a sarokszámokat, amelyek betartása esetén hívhatjuk le a hitelek újabb és újabb részleteit. A megállapodás szerint a feltételek teljesítését a bennünket finanszírozó szervezetek delegáltjai folyamatosan ellenőrzik. Az előzetesen egyeztetett számokat azonban az utóbbi időben többször is módosítani kellett, mert a gazdasági folyamatok tendenciózusan romló körülményeket jeleztek. A hitelfolyósítás feltételeinek korábban kormányzati takarékoskodási, kiadás-lefaragási lépések voltak a feltételei. Ezek megvalósulását láthatjuk a Bajnai-csomagban is. Most azonban az EB-IMF nem kért újabb megszorító lépéseket, hanem belement az előzetesen rögzített hiánycél egyszázalékos megemelésébe. "Nincs szükség újabb intézkedésekre a módosított makropálya teljesítéséhez, az IMF és az EB delegációja szerint a kormány már bejelentett lépései ehhez elegendőek" - mondta hétfői sajtótájékoztatóján Oszkó Péter. "Máshol spórolni már nem lehet" Ebben az évben további érdemi kiadás-lefaragásokba nem lehet belemenni, lényegében máshol spórolni már nem lehet - mondta a Hírszerzőnek Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója. Szerinte egyetlen területen, az állam működése terén lehetne rövid távon további kiadásokat megtakarítani, azonban ebből nem lehetne annyit előteremteni, amennyit a hiánycél egyszázalékos kitolásával. Pedig nagyon is szükség lenne a kiszélesített mozgástérre. Az év első harmadában 600 milliárd forintnál magasabb volt az államháztartás összesített hiánya (önkormányzatok nélkül), ami azt jelenti: nyárra gyakorlatilag az egész évre tervezett háromszázalékos, 750 milliárd forintos nominális hiányt "előállítja" az államháztartás. A deficitcél egyszázalékos megemelése bő 200 milliárd forintos többletmozgásteret biztosít, amire a körülmények alakulása szerint szükség is lesz. Korábban a Hírszerzőn írtunk arról: megfontolandó lenne a hiánycél felfelé módosításának kiharcolása. Az így felszabaduló többletforrásból ugyanis adócsökkentéseket lehetne finanszírozni, melyek a magyar gazdaság versenyképességét középtávon javítanák. Mostanra azonban világossá vált: a három százalék alatti hiánycél még a bejelentett kiadáscsökkentő intézkedésekkel együtt is tarthatatlan, így a deficitcél elengedésének terhére sem lehet adót csökkenteni. Mekkora lehet a recesszió? A kérdés azért nagyon fontos, mert egy egyszerű összefüggésre világít rá - mondja lapunknak a GKI gazdaságkutató alelnöke, Akar László. A GDP-arányos visszaesés azt jelenti, hogy a GDP-mutató számszerűen csökken. Annyi százalékkal, ahány százalékos a visszaesés. Nagyon nem mindegy tehát, hogy három- vagy hatszázalékos recesszióról beszélünk. Míg az első esetben 7-800 milliárd forinttal csökken a gazdaság mérete, utóbbiban ennek a kétszerese a veszteség. A GDP nagyobb és nagyobb visszaesését a hiány GDP százalékában kifejezett mértéke automatikusan követi, ami miatt százalékosan kifejezve akkor is nő a hiány, ha számszerűen nem emelkedik. Akar László szerint esetünkben számszerűen és a GDP-hez viszonyított arányában is nő a hiány, tehát nem pusztán a kisebb GDP miatti arányaiban emelkedő hiánycél felfelé igazításáról van szó. A közgazdász szerint ugyanakkor a recesszió mértéke egyelőre bizonytalan. A GKI továbbra is kitart 5,5 százalékos visszaesési előrejelzése mellett, az intézetnek a kormány 6,7 százalékos új prognózisa igen pesszimistának tűnik. "Ezek után csak pozitív meglepetések jöhetnek" - biztat Akar. Arra a kérdésünkre, hogy ha a kormány pesszimista előrejelzésénél mégis kisebb lenne a visszaesés mértéke, mit kezdene a kormány a vártnál több költségvetési bevétellel, Palócz Éva azt mondta: a pénzügyminiszter határozottságától függ, hogy mennyire tudja megfogni a pénzeket. Mindenesetre intő jel lehet, hogy a korábbi kormányok a bevételi többleteket általában elköltötték. Nagyobb lesz a recesszió és a hiány is A deficit növelésére a várttól elmaradó bevételek miatt volt szükség A pár hete vártnál is nagyobb lehet az idei recesszió, valamint már most is rosszul alakulnak a költségvetés bevételei, ezért az Európai Bizottság (EB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) beleegyezett az államháztartási hiánycél újabb felfelé történő módosításába. Az új makrogazdasági pálya az eddig várt 2,9 százalékos hiány helyett 3,9 százalékot rögzít. A gazdaság zsugorodása az eddig prognosztizált 5,5-6 százalék helyett 6,7 százalék lehet. Elemzők szerint a kormány jól teszi, hogy módosít a hiánycélon, mást ebben az évben már nem is nagyon tehetne. Az IMF és az MNB elnöke elégedett a kormány intézkedéseivel, a Fidesz nem Az IMF igazgatótanácsa június végén hagyhatja jóvá a 25 milliárd dolláros hitelkeret második felülvizsgálatát követő újabb, 1,43 milliárd eurós részletének lehívását - áll az IMF és a magyar kormány tárgyalásának lezárása után kiadott hétfői közleményben. Az IMF és az Európai Bizottság egyetértésével az államháztartás hiánya az idén a GDP 3,9 százaléka lehet, a GDP 2009-ben 6,7 százalékkal, jövőre 0,9 százalékkal csökkenhet, 2011-ben pedig már bővülhet - jelentette be Oszkó Péter pénzügyminiszter az IMF és az Európai Bizottság küldöttségével folytatott egyeztetés után, közös sajtótájékoztatón hétfőn Budapesten. A pénzügyminiszter elmondta: 2010-ben már 3,8 százalékos államháztartási hiánnyal számolnak, amely 2011-re csökkenhet 3 százalék alá. A deficit növelésére a várttól elmaradó bevételek miatt volt szükség. Az új makropálya szerint az export az idén várhatóan 15 százalékkal, az import 16-17 százalékkal csökkenhet. Az IMF és az Európai Bizottság (EB) Magyarországon tartózkodó delegációja elismerően szólt a kormány bejelentett intézkedéseiről. Elena Flores, az EB képviselője szerint Magyarország jó úton halad a készenlétei hitel teljesítésében. "Üdvözöljük azokat a korrekciós lépéseket, amelyeket a magyar kormány tesz annak érdekében, hogy hosszabb távon mérsékelje az államháztartási hiányt, amely 2011-re 3 százalék alá csökken" - mondta Elena Flores. Így Magyarország ellen továbbra is érvényben marad a túlzott deficiteljárás. Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke is elismerően szólt a kormány intézkedéseiről, amelyek hosszabb távon négy maastrichti kritérium teljesítését segítik elő: lehorgonyozzák az inflációt, csökkentik az államháztartási deficitet és elindítják az államadósság csökkenését, valamint a magyar állampapírok hozamának mérséklődését és közelítését az európai kötvényekéhez. A Fidesz szerint a 3,9 százalékra módosított hiányadat, a 82,7 százalékos államadósság és 6,7 százalékos gazdasági visszaesés azt mutatja, hogy a kormány tavaly ősz óta hozott megszorító intézkedései teljesen elhibázottak, ezért gazdaságpolitikai változásra van szükség - mondta Varga Mihály, a Fidesz alelnöke hétfői sajtótájékoztatóján.

(Forrás: MTI)