Az Alpok-Adria Munkaközösség közös jelentést jelentetett meg a munkás-lakótelepek építészetéről. 

A Történelmi központok projektcsoport egyike az 1978-ban alapított Alpok-Adria Munkaközösség legrégebbi, aktív munkacsoportjainak. Johann Schwertner, a Karintiai Tartományi Múzeum Néprajzi Intézete vezetőjének irányításával immár közel 30 éve foglalkoznak osztrák, olasz, szlovén, horvát és magyar építészek, műemlékvédők és néprajzkutatók az Alpok-Adria térség népi építészetével. Az építészek között található az a Winkler Gábor is , aki 1967-1970 között a Győri Tervező Vállalat építésze volt. 1970-1990 között a Győr-Sopron Megyei Tanács Tervező Vállalat építészeti csoportvezetője volt. 1975-ben kidolgozta Pápa műemléki belvárosának rehabilitációs tervét. 1980-ban megszervezte Győr-Gyárváros helyi műemléki védelmét. 1988-ban közreadta Sopron 19. századi építészettörténetét, elkészítette az elmúlt 100 év építészeti emlékeinek vidéki összeírását és metodikáját, tervezte többek között a zsirai kastély, a csornai premontrei prépostság helyreállítását. 1990-1995 között a Hungaro-Austro Kft. vezető építész tervezője volt. 1995-től a Soproni Egyetemépítéstani tanszékvezető egyetemi tanára. Pápa főépítésze. A Magyar Tudományos Akadémia Településtudományi és Környezetvédelmi, majd Építészettörténeti és Elméleti Bizottságának tagja, 2000-től elnöke. A projektcsoport tagjainak összetételéből adódó különböző tudományos megközelítés és szemszög rendkívül izgalmassá teszi az együttműködést, amely az eredmények sokszínűségében is megnyilvánul. A projektcsoport eddig három közös jelentést adott ki. Az első publikáció a városi struktúrákkal foglalkozott, majd azt követően a falvak településszerkezeti sajátosságait mutatták be.A vidéki parasztház állt a harmadik közös jelentés középpontjában és a jelenlegi, negyedik beszámoló - melyet 2012. március 26-án Maria Saal-ban mutattak be - az Alpok-Adria térség munkástelepeit állította a vizsgálódások fókuszába.A tanulmány az 1750-től 1950-ig terjedő időszakot dolgozza fel és hat nyelven jelent meg. „Az elkészült mű a projektcsoport azon törekvéseinek továbbfolytatásaként értendő, hogy a részletekig felkutassa az Alpok-Adria térség népi építészetét és ennek során feltárja az érintkezési pontokat a régió történelmi fejlődése során” – hangsúlyozza Johann Schwertner.