TÁLAS PÉTER-t, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának vezetőjét a politikai terrorizmusról, a hazai szélsőjobb esetleges iszlám kapcsolatairól kérdeztük. És arról is, hogy a radikalizmus terjedéséért mennyiben felelősek a nemzetbiztonsági szervek.

-A holokauszttagadó iráni elnök, Ahmadinezsád újraválasztását az elsők közt üdvözölte a Hezbollah – meg a Jobbik. A Hezbollah Irán szövetségese. Vona Gábor Jobbik-elnök többször találkozott az itteni iráni nagykövettel. A magyar szélsőjobboldali pártot iszlám fundamentalista honlapok méltatják.

-Az iráni rezsim is keresi a hozzá ideológiailag közel álló külföldi partnereket. A Jobbik Izrael-ellenes nézetei rokonszenvesek lehetnek az iráni vezetésnek. Ám ez még nem jelent feltétlenül szoros együttműködést.Kovalovszky Dániel felvétele Ehhez képest Vona kijelentette: levélben kéri Ahmadinezsádot, küldjön megfigyelőket a magyarországi parlamenti választásokra, és az iráni Forradalmi Gárda ellenőrizze, nehogy elcsalják a jobbikos szavazatokat. Vona milyen alapon hívhat ide iszlám fegyveres csoportot?

-Ezek populista lózungok a politikai nagyotmondás kategóriájából. Amúgy a Jobbik vezetője annak ír, akinek akar, ha az nem jelent terrorveszélyt Magyarországra nézve. Az iráni Forradalmi Gárda állami fegyveres szerv, úgy tudom, nem szerepel a nemzetközi terrorszervezetek listáján. De az a lényeg: nem lehet csak úgy, „egyéni indíttatásból” külföldi megfigyelőket iderendelni, különösen nem egy idegen állam fegyveres szerveinek tagjait.

-Irán bőkezűen támogatja politikai barátait. Nem tudni, miből futotta a Jobbiknak ekkora EP-kampányra, miből épített média- és internetes hálózatot. Egyes politikusok szerint az NBH-nak kellene kiderítenie: a honi szélsőjobbot nem pénzelik-e iszlám fundamentalista körök.

-Nem lehet politikai szempontok alapján kiválasztani, melyik párt kasszáját világítsák át. Ez elsősorban az ÁSZ, a rendőrség, a Vám- és Pénzügyőrség jogköre. A Jobbiknak az EP-választáson elért 15 százaléka jelzi: itthon is akadhat finanszírozó bázisuk. A szélsőjobb oldalán komoly gazdasági tevékenységet folytatnak, például szkíta bolthálózatot működtetnek. A nemzetbiztonsági szervek akkor kutathatják a pártok anyagi forrásait, ha fennáll a veszélye a terrorfinanszírozásnak vagy illegális fegyverkereskedésnek.

-Az Al-Káida egyik tagja, Al-Nafisi az Al-Dzsazíra televízióban nyilatkozta még februárban: a Hezbollah Magyarországnak és Romániának is elad fegyvereket. Erre sem kellene odafigyelnie a hazai titkosszolgálatnak?

-De igen. Minden ilyen „közlemény” valóságtartalmát ki kell vizsgálni. Még akkor is, ha nem feltétlenül minden igaz, ami az arab tévében elhangzik.

-Különös, hogy amikor aztán májusban az egyik honi tévécsatorna riportere megkérdezte az NBH-tól, mit tudnak Al-Nafisiról, azt felelték: nem is hallottak a nyilatkozatáról. Noha az már a világhálóra is felkerült. Mivel magyarázza ezt?

-A hazai nemzetbiztonságnak sem terjed ki a figyelme mindenre. De elképzelhető az is: nem akarták tájékoztatni a sajtót. A nemzetbiztonsági szerveknek megvannak a módszereik arra, hogy a fegyverkereskedelmet ellenőrizzék: állami hatóságok tudomása nélkül nem lehet fegyvereket szállítani az országba.

-Arra is volt már példa, hogy a belbiztonsági szervek „felsőbb utasításra” hagyták abba a felderítést. Az NBH 2000-ben jelezte: Király B. Izabella Szaddám Huszeintől kapott támogatást a magyar szkinhedmozgalom szervezésére. Ám az Orbán-kormány úgy döntött: nem érdemes az üggyel foglalkozni. Elképzelhető, hogy a szélsőjobb ügyleteit ma is eltussolják politikai okokból?

-Ez sem zárható ki. A nemzetbiztonsági szerveknek politikától függetlenül kellene működniük – de ismerjük a közviszonyokat. Ahogy annak idején az MSZP a Fideszt vádolta, hogy elhallgatja az igazságot Király B. Izabelláról, most a jobboldal hangoztatja: a kormány politikai érdekből hagyja tevékenykedni a radikálisokat. Csakhogy ezek mítoszok mindaddig, amíg nem bizonyíthatóak.

-Az elmúlt években sorra alakultak félkatonai szervezetek. A Magyar Gárda és a Nemzeti Arcvonal fegyveres gyakorlatokat is tartott. Senki nem akadályozta meg. A kormánynak lett volna módja fellépni az ilyen alakulatok ellen?

-Nyilvánvalóan. Minden esetben azonnal ki kell deríteni, hogy az efféle paramilitáris csoportok milyen tevékenységet folytatnak, mire szerveződtek, honnan vannak fegyvereik, és milyenek. De ez is először a rendőrség feladata lett volna.

-A Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete a Jobbikkal kötött választási szövetséget. Szakértők szerint ez államvédelmi kockázatot jelent.Lehetséges, de mit tehetne ebben az ügyben az NBH? Vizsgálja ki egy legális párt és egy legális szakszervezet kapcsolatát? Nagyon rossz politikai üzenete lenne. Nem zárható ki, hogy szélsőségesek épülnek be a rendvédelembe, de a kiszűrésük elsősorban a rendőrség személyzeti politikájának a feladata. Hogy erre képes-e, az más kérdés. Elsődleges probléma: ki dönti el és mi alapján, hogy ki szélsőséges? A rendőrséget nem arra találták ki, hogy súlyos társadalmi, közéleti problémákat megoldjon. Az úgy nem megy, hogy elvárjuk, fékezzék meg az utcai randalírozókat, s ha megteszik, jönnek a jogvédők és a pártok: mit képzelnek az ORFK főnökei? Egy fegyveres testület presztízsét megteremteni évekbe telik. Lerombolni: pillanatok műve!

-Amikor a Magyarok Nyilai irányítóját, Budaházy Györgyöt nemrég letartóztatták, ön azt nyilatkozta: a terrorizmus marginális jelenség idehaza. Buda Péter viszont azt mondta lapunknak, a Jobbik a Hamasz és a Hezbollah mintájára szervezkedik. Szerinte az EP-választás eredménye mutatja: sokkal komolyabban kellene venni a radikalizálódás veszélyét.

-Nálunk is megjelent a politikai terrorizmus, ez tény, ám botorság a Jobbikot a Hezbollahhoz vagy a Hamaszhoz mérni. Régóta verbális polgárháború folyik a pártok között. A jobboldal nemzetiekre és nemzetietlenekre osztja a társadalmat, ami nonszensz. A baloldal meg fasisztázza, rasszistázza az „ellentábort”. Ehhez hozzájött a gazdasági világválság. Ez óhatatlanul radikalizálja a társadalmat. De akik a Jobbikra szavaztak, nem a terrorizmusra adták a voksukat, még csak nem is a Jobbikhoz kapcsolható gárdák és őrseregek radikalizmusára. Egyszerűen csak elegük van a „nagyok” állandó marakodásából, és a Jobbik rendet és jólétet ígért. Inkább ennek a primitív populizmusnak ültek fel. Abban viszont egyetértek Buda Péterrel, hogy a kormányzat és az ellenzék tagjainak egyaránt el kellene gondolkodniuk: mennyiben felelősek maguk is a radikalizmus és populizmus terjedéséért.

Forrás:

B.KISS-TÓTH LÁSZLÓ

HÍRE