A magyar gazdaság az első negyedévben vélhetően még nem érte el mélypontját. Az MTI által megkérdezett elemzők a második negyedévre tovább romló adatokkal, az év második felében azonban már javuló kilátásokkal számolnak.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden tette közzé a GDP első negyedévi részletes adatait, amelyek az előzetesen közöltnél nagyobb visszaesésről tanúskodtak. A bruttó hazai termék (GDP) 2009. I. negyedévében - naptári hatás kiszűrésével - 6,1 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban, a kiigazítatlan adat szerint 6,7 százalékkal esett vissza. Előzetesen még 5,8, kiigazítatlanul 6,4 százalékos százalékos csökkenést jelzett a KSH. A 2008 utolsó negyedévéhez viszonyított visszaesés mértékét a KSH 2,5 százalékra emelte 2,3 százalékról.

Export a legnagyobb vesztes

Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője elmondta, hogy a lefelé módosított adatok ellenére sem okoztak meglepetést a részletek. A gazdaság minden szektorát érintette a csökkenés, amely kifejezetten markáns volt az iparban. A gazdaság zsugorodásában a legnagyobb szerepe az ipari export visszaesésének, emellett a belső fogyasztás, a beruházás és a termelés csökkenésének volt.

A kevésbé rossz adatokat felmutató területek között vannak a szolgáltatások: a közszolgáltatás stagnálásában bázishatás is szerepet játszott. Tavaly az első negyedévben ugyanis jelentős volt a közszolgáltatások, az egészségügy teljesítmény visszaesése. A külkereskedelmi adatokat, az export és import közötti különbség növekedését azonban pozitívan értékelte Nyeste Orsolya. A  nettó export többlete fékezte a visszaesést és javította a külső egyensúlyt. Az év egészére külkereskedelmi  többlettel számol, amely hozzájárul a folyó fizetés mérleghiány nagymértékű csökkenéséhez. Az elemző ugyan nem változtatott idei, 5,1 százalékos éves GDP csökkenési előrejelzésén, de jelentősnek mondta a lefelé mutató kockázatokat.

Németh Dávid, az ING Bank Zrt. elemzője a szintén kedden közölt áprilisi előzetes külkereskedelmi adatokkal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy immár a harmadik hónapja jelentős az export aktívum. Mint hozzátette, úgy tűnt, hogy  az export visszaesése márciusban már elérte a mélypontot, az április adat azonban még annál is rosszabb lett, megközelítette a 30 százalékot. Az ipari termelési adatokból is kitűnik, hogy a gazdaság az első negyedévben még nem jutott túl a nehezén. Ezt támasztja alá az import 35 százalék feletti visszaesése is, amiben a válság okozta beruházás, fogyasztás és termelés szűkülésen túl az energiahordozók árának csökkenése is szerepet játszott. Míg a gazdasági válság miatti okok hosszabb távon fennmaradnak, az energiahordozók áremelkedése miatt az elemző a következő időszakban már nem számít ilyen mértékű külkereskedelmi többletre.

Csak a közszféra stagnált

A GDP adatok jól mutatják, hogy beigazolódott: egyetlen ágazat sem tudott növekedni az első negyedévben. Egyedül a közszolgáltatások stagnáltak, mivel a versenyszektorban az államinál sokkal erőteljesebb volt a termelés csökkenése és nagyobb arányú a létszámleépítés is.

Németh Dávid felhívta a figyelmet a készletek "brutális" mértékű csökkenésére, mert e nélkül a visszaesés csak 2-3 százalék között lett volna. Úgy vélte, hogy a készletcsökkenés még a második negyedévben is folytatódik, és tovább szűkül a belső fogyasztás is, a növekvő munkanélküliség és az áfa emelése miatt. A helyzetet azonban a külső környezet javulása, illetve romlásának lassulása javítja, így főleg az utolsó negyedévbe már egyszámjegyű lehet az export visszaesése. Az elemző szerint a GDP csökkenése a harmadik és negyedik negyedévben lassul majd, az utolsó három hónapban 4 százalék lehet, az év egészében pedig várhatóan 6 százalékos lesz.