A Talmud teológiája.
A "Szent- és áldott" Istenről.
"Eliézer
rabbi mondja: Az éjjel három vigyázatra van osztva négy óránként; az
égben is vannak éjjeli vigyázatok, miként a földön; mindegyik éjjeli
vigyázatkor ül a Szent (áldott legyen ő!) és ordít, mint egy oroszlán.
Az első éjjeli vigyázatkor bőg a szamár; a második vigyázatkor ugatnak
a kutyák; a harmadik vigyázatkor szopik a csecsemő s az asszony már
fecseg a férjével. Jizchak rabbi ugyanezt mondja; az éjjel három
vigyázatra van beosztva, mindegyik vigyázatkor ül a Szent (áldott
legyen ő!) és ordít, mint egy oroszlán és mondja: Jaj nekem, hogy én a
házamat szétromboltam, a templomaimat fölégettem és gyermekeimet a
népek közé szórtam. Jósé rabbi beszélte: Én egyszer úton voltam s akkor
betértem Jeruzsálem romjai közé egy omladványba, hogy ottan imádkozzam.
És akkor odajött Elijahu (Illés próféta) és megvárt engem a bejáratnál;
ő addig ott időzött, míg én az imádságomat elvégeztem. Azután így szólt
hozzám: Béke neked, Uram! Erre én így feleltem: Béke neked, uram és
mesterem! Azután így szólt hozzám: Fiam, miért léptél e romok közé? Én
így feleltem: Hogy imádkozzak. Erre ő mondá nekem: Hiszen az úton is
imádkozhattál volna. Én azt felelém neki: féltem, hogy a járókelők
zavarni fognak. Erre ő ezt mondá: Hiszen a rövid imádságot is
végezhetted volna. Azután mondá nekem: Fiam, mit mondott az a hang,
amelyet te a romok között hallottál? Én így felelék: Hallottam a
visszhangját egy hangnak, amely úgy búgott, mint egy galamb és mondá:
Jaj nekem, hogy én a házamat szétromboltam, a templomaimat fölégettem
és gyermekeimet a népek közé elűztem. Erre így szóla hozzám Elijahu: A
te életedre, a te fejed életére mondom, hogy nem-csak ebben az órában,
hanem minden nap háromszor beszél így. De nemcsak ezt mondja, hanem
abban az órában is, amikor az izraeliták az imádság és tanítás házaiba
belépnek és kiáltják: Áldott legyen az ő nagy neve! - megrázza a Szent
(áldott legyen ő!) a fejét és mondja: Boldog a király, akit a házában
magasztalnak. de mi haszna van az atyának, hogy a gyermekeit elűzte?
Jaj a gyermekeknek. akik atyjuk asztalától el vannak űzve!'' (Berakhoth
3a.)
A Jalkut Simoni című könyvben (ad Isaiae 50d. No. 316.) az áll,
hogy az Úr a templom lerombolása óta nem játszik a Leviathánnal, hanem
az iskolás gyerekeket tanítja a Talmudra.
A Jalkut Rubeni gadol
159c. lapján Peliah cím alatt azt olvassuk, hogy az égben is éppúgy
vannak magas iskolák, mint a földön; odafönt az Úr szorgalmasan tanulja
a Talmudot. Nachmani rabbi (Rabboth 44c., Parasa 49. és 57d., Parasa
64.) szintén azt mondja, hogy minden nap vitát rendez az Úr a Szentírás
valamely tételéről ós sokszor ő húzza a rövidebbet és örvendve kiált
föl: Az én gyermekeim legyőztek engem!
"Tizenkét órája van a napnak;
az első három órában ül az Úr és a Tórával foglalkozik: a másik három
órában ül és ítéli az egész világot; a harmadik három órában táplálja
az egész világot: a szarvas-bivalytól kezdve a tetűfiókig, a negyedik
három órában játszik a Leviathánnal... Azon naptól fogva, hogy a
templom leromboltatott, nincs nevetés az Úr számára; mit csinál tehát a
negyedik három órában? Ül és tanítja az iskolás gyerekeket a Tórára.
Mit csinál éjjel? Egy könnyű kerubon lovagol és lebeg a 18000
világban". (Aboda zara 3b.)
Menachem rabbi szerint az Úr éjjel a Talmudot tanulja (Ad Pentat. 97c. p. 17; valamint Targum ad Cant. 5, 10.)
"Ada
rabbi mondja: Ha valaki minden nap szokott a templomba menni s egy
napon nem megy, akkor a Szent tudakozódik utána. Jochanan rabbi mondja:
Abban az időben, mikor a Szent a templomba megy s ott még tíz férfit
sem talál; akkor azonnal haragra gyullad. Chelbo rabbi mondja: Aki a
templomból távozik, ne lépjen nagyokat: mikor azonban odamegy, akkor
kötelessége szaladni. Aki az imaház mögött imádkozik, az istentelennek
neveztetik. De ez csak abban az esetben áll, ha az nem fordítja arcát
az imaház felé. Egyszer egy ember az imaház mögött imádkozott és nem
fordította arcát az imaház felé. Ekkor odament Elijahu (Illés próféta)
egy arab képében és így szólt hozzá: Háttal fordulva állsz te Urad
előtt? S kivonva kardját, megölte őt". (u. o. 6b.) "Jismaél rabbi
mondja: Egyszer beléptem én a szentek szentjébe, hogy illatáldozatot
tegyek s akkor ott láttam a seregek Urát egy magas, fölséges trónon
ülni s így szólt hozzám: Jismaél fiam, áldj meg engem! Erre én így
szóltam: Legyen az a te akaratod, hogy irgalmasságod legyőzze haragodat
s gyermekeiddel szemben irgalmasan járj el! s ő érettük az
igazságosság, határain belül maradj! Az Úr helyeslőleg bólintott nekem
a fejével. Ebből az következik, hogy egy közönséges ember áldását nem
kell lebecsülni. - Jochanan rabbi azt bizonyítja, hogy az Úr is
imádkozik; Sutra rabbi pedig azt mondja, hogy azt az imádságot mondja,
amellyel Jismaél rabbi áldotta meg őt. Jochanan rabbi mondja, hogy az
Isten haragja csak egy pillanatig tart; és mennyi egy pillanat? .Egy
órának 56888-ad része. És egy ember sem tudta. ezt az órát eltalálni,
csak az elvetemült Bileám (Bálaám próféta; Mózes IV. 24, 16.), aki
ugyan nem tudta kitalálni az. ő nőstény szamarának gondolatát, de meg
tudta határozni az órát, amelyben a Szent haragudott. Mikor gyullad föl
a Szent haragja? A napnak első három órájában (vagyis reggel 6-tól
9-ig), amikor a kakas taréja fehér lesz, mert máskor piros stráfos a
taréja. (U. o. 7a. - ugyanez áll az Aboda zara 4b. lapján.)
"A
rabbik tanították: Az Úr naponta haragszik. Meddig tart az ő haragja?
Egy szempillantásig. Mennyi egy szempillantás? 53848-ad része egy
órának. Egy teremtmény nem. tudja ezt az időt eltalálni, csak a gonosz
Bálaám tudta. Az ő nőstény szamara mondta egyszer az emberek előtt:
Nappal lovagolsz rajtam, éjjel meg velem hálsz". (Aboda zara 4a.)
"Az
Úr Ádámnak minden korszakot megmutatott, tudósaival és bölcseivel
együtt; midőn Akiba korához ért, akkor örült annak törvénytudásán és
szomorkodott a halálán. Továbbá azt mondá José rabbi, hogy a Dávid fia
(a Messiás) akkor fog eljönni, ha a Guphban (az a hely, ahol a még meg
nem született emberek lelkét tartják) nem lesznek már lelkek". (U. o.
5a.)
A templom lerombolása óta azonban az. Istennek nincs semmi
nyugalma, és csak akkor üdül föl, hogyha a Paradicsomban az igazakkal
kissé szórakozhat. (Jalkut chadas 74d.)
És ha bánatában vigasztalni
akarják, akkor így felel: Én magam akarom vigasztalni gyermekeimet,
mert én vétkeztem! (Jalkut Simoni 168b.) A templom lerombolása óta nem
is ül az Úr a trónján. (Pesikta rabbetha 52b., c.)
"Chija rabbi
mondá: Azon naptól fogva, amelyen a szentély leromboltatott, a Szentnek
nincs több helye a világon, mint négy rőfnyi".(Berakhoth 8a. Az emberi
test hossza négy rőf.) "Eleázár rabbi mondja:
Ama naptól fogva,
amelyen a szentély leromboltatott, az imádság kapui be vannak zárva
(Thren. 3, 8.) Izrael és a mennyei Atya között vasfal (Ezékiel 4, 3.)
van emelve". (U. o. 32b.) "Katthina rabbi egyszer úton volt s amint egy
jósnak a házához ért a holtak csontjain keresztül, a ház megrezdült és
sóhajtott. Erre ő kérdé: Tudja a jós a halottak csontjai által, hogy
mit jelent ez a sóhajtás? Ekkor egy hang hallatszott: Katthina,
Katthina, miért ne tudnám én azt Abban az időben, amikor a Szent a
gyermekeire gondol, akik a népek között száműzetésben élnek, két
könnyet ejt a nagy tengerbe, amelyeknek csobbanása a. világ egyik
végétől a másikig elhallik". (U. o. 59a. ugyanez áll a Hagigah 5b.
lapján.)
A Holin 60b. illetve a Sebuoth 9a. lapján olvassuk, hogy a
Hold is bebizonyította Istennek, hogy jogtalanul teremtette kisebbre a
Napnál és Istennek muszáj volt azt mondani: Mutassatok be engesztelő
áldozatot érettem, amiért kisebbre teremtettem a Holdat a Napnál.
A
Sanhedrin 110a. lapján olvassuk, hogy a Nap és Hold sztrájkba akartak
lépni s ki akartak menni a világból arra az esetre, ha az Úr Ámrám
fiának ad igazat, de az Úr megnyilazta őket. Most addig nem mennek ki
az égi várból, míg az Úr nem üti őket
Mózes pedig azt monda az Úrnak: Ha már megvan a tisztítótűz, akkor jó; de ha nincs még meg, akkor most csináld meg.
Jochanan
rabbi szerint az Úr semmit sem tesz, míg az ő legfelsőbb kíséretét meg
nem kérdezi. (Sanhedrin 38b.) A Talmud szerint tehát Isten nem
végtelenül bölcs, mert hiszen minden fontos dolognál kölcsönkéri az
észt a saját alantasaitól s azoknak az eszejárása szerint igazodik.
A
Baba bathra 74a. lapján olvassuk: Rabba rabbi egyszer látta a Sinai
hegyet, amint körül volt véve skorpiókkal, amelyek úgy álltak ott, mint
a fehér szamarak. Azután egy égi szózatot hallott, amely így szólt: jaj
nekem, mert esküdtem és most ki fog föloldani?
Mikor ezt elbeszélte
Rabba a társainak, ezek így szóltak: Minden Abba szamár és Bar-Hana
minden fia (Babba is az volt) bolond: azt kellett volna mondanod: Légy
feloldozva! (A Talmud szerint tehát még az Úr is tesz elhamarkodott
esküt s rászorul a rabbik feloldozására.)
Sőt az ég és föld között
van egy Mí nevű hatalmas angyal, akinek az a tisztje, hogy az Urat
minden esküjétől és fogadalmától feloldja. (Meg. amukk. 1d.)
A Talmud szerint az Úr teremtette az emberbe a rossz ösztönt is, a gonosz hajlamot és törvényét rákényszerítette a zsidókra.
(Nachman
rabbi mondja: A Szent Ádámot két ösztönnel alkotta: jó és rossz
ösztönnel. Simeon rabbi ennek alapján. így szól: .Jaj nekem az én
teremtőm miatt és jaj nekem az én ösztönöm miatt! Jirmeja rabbi mondja:
Két arccal teremtette a Szent Ádámot. Rab rabbi azt mondja, hogy abból
a másik arcból alkottatott Éva, míg Semuel rabbi azt mondja, hogy az a
másik arc tulajdonképpen fark volt. (Ugyanez áll az Erubin 18a.
lapján.) Simeon rabbi ezt mondja:
A Szent megfésülte Évát és úgy
vezette Ádám elé. A Szent volt tehát az első vőfély (és borbély) a
világon; (Berakhoth 61a. ugyanez áll a Sanhedrin 30. fejezetében,
továbbá az Erubin 18a. lapján.) "A Szent olyanformára alkotta Évát,
mint egy csűr; valamint a csűr alul széles, felül keskeny, hogy a
gabonát befogadhassa, úgy az asszony is alul széles, felül keskeny,
hogy a szülésre alkalmas legyen". (U. o.)
Az Úr Ádámnak 12 új
nászmennyezetet készített s az összes angyalok jelenlétében adta össze
őket. Válogatott ételekből és nyalánkságokból nagy lakomát csapott
nekik, az asztalok mind elefántcsontból valának s a felszolgáló
angyalok mindenfajta húst hordtak fel és behűtötték a borokat. (Othioth
6. lap)
A Baba bathra l6a. lapján Jóbot beszélteti Raba s elmondja,
hogy Jób az egész világot meg akarta menteni a büntetéstől, azért
mondotta az. Úrnak, hogy, ha Ő teremtette a mennyországot és poklot, a
jámborokat és gonoszokat, akkor Ő teremtette a gonosz hajlamot is, amit
visszatartani nem lehet; vagyis (ezek Goldschmied Lázár szavai) az
ember nem felelős a cselekedeteiért, mert azok Isten akaratából
történnek.
"Írva vagyon Mózes II. könyvének 19. fejezetében: "És ők
megállanak a hegy alatt". Abdimi rabbi mondja: Ebből az következik,
hogy a Szent a hegyet úgy tartotta fölöttük, mint egy hordót és mondá:
Ha elfogadjátok a Tórát, jó, ha pedig nem, akkor itt lesz a sírotok. (A
Talmud szerint tehát az Úr terrorral fogadtatta el a törvényt.) Amint
pedig az izraeliták mondák: Mi meg akarjuk cselekedni s engedelmeskedni
fogunk, hatvan miriád szolgálattevő angyal szállt le és minden
izraelitának két koszorút tett a fejére. Amikor pedig az izraeliták
később vétkeztek, 120 miriád öldöklőangyal szállt le és letépték a
koszorúkat. Chama rabbi mondja, hogy az izraeliták azért hasonlítatnak
az Énekek Énekében az almafához, mert, amiként az almafa a gyümölcse
megelőzi a leveleit, az izraeliták is megelőzték az Urat azzal a
kijelentésükkel: Megcselekedjük, engedelmeskedünk". (Sabbath 88a.)
Ezekből megérthetjük, hogy a Bibliában elbeszélt bűnök a Talmud szerint miért nem bűnök. Lássunk itt néhányat
A
Sabbath 56a. lapján Semuél és Rah rabbik azt bizonyítják, hogy Heli
fiai: Chophni és Pinchas (Ophni és Phinees), nem követtek el bűnt az
által, hogy a szent hajlékot őrző asszonyokkal háltak (Kir. 11. 2.),
mert esek az asszonyok ott voltak elfoglalva s nem mehettek haza a
férjeikhez (!). Semuél rabbi cáfolja a hanyagságukat. ugyanő mondja,
hogy nagyon téved az is, aki Dávidot bűnösnek véli. Semuél rabbi
szerint sem követett el Dávid házasságtörést az Uriás feleségével, mert
hiszen Uriás is, mint minden hadra-kelt katona már előzőleg
váláslevelet adott a feleségének. Szerinte az is téved, aki Salamonról
azt mondja, hogy vétkezett, mert, noha vénségére elfordították szívét
az asszonyok az idegen istenek felé (Kir. III.. 11.), de ő nem ment a
szíve után. Akart ugyan templomot építeni Moab bálványának, Chamosnak,
de hiszen nem épített. Igaz, hogy azt mondják róla, hogy "gonoszul
cselekedett az Úr előtt" - azonban ez csak annyiból állt hogy
asszonyait nem tartotta vissza a bálványozástól.
"Mikor az Úr Mózest eltemette, tűzbe merítette magát" (mert tisztátalanná lett s így kellett megtisztulnia. Sanhedrin 39a.).
"Jochanan
rabbi mondja, hogy a Szent mint egy előimádkozó felöltötte az
imaköpenyt (tallith, thalesz) s úgy mutatta meg Mózesnak az imádkozás
rendjét". (Ros-Hasanah 17b.)
"Három tál van a Szentnek kezében:
egyik az eső tála, a másik az anyaméh tála, a harmadik a halottak
feltámasztásának tála". (Taanith 2a.)
"Az Isten testének hossza
kétmillióháromszázhatvanhatezer mérföld. A combjának hossza lefelé is,
fölfelé is egymilliószáznyolcvanezer mérföld. A nyaka egymillió, a
szeme feketéje tizenegyezerötszáz. Minden keze kétszázhuszezerkét
mérföld s kezének minden ujja százhúszmillió mérföld hosszú. Ezek a
mérföldek nem közönséges, hanem isteni mérföldek s minden ilyen
mérföldben négy rőf van, egy rőfben négy arasz és egy tenyér van; egy
arasz azonban a világ egyik végétől a másikig ér". (Rabba Akiba: Othiot
16c.) A híres Ismaél rabbi mondja, hogy ezen méretek hívése szükséges
az üdvösséghez: "Én és Akiba rabbi esküszünk nektek, hogy mindaz, aki
Isten méreteit pontosan megtartja és Istennek ezt a dicséretét tudja,
az biztos lehet az örök élet felől". (u.o.)
Az Úr a jövendő életben
táncolni fog az igazakkal, úgy, hogy majd ujjal mutogatnak reá. (Medras
Tillim 29., Othioth 18.) A Paradicsomban ezerszer ezer angyal fog az
igazak szolgálatára állni, fütyülnek (!!), hegedülnek, cimbalmoznak s
mindenféle hangszeren muzsikálnak a lakomához, sőt a Nap, Hold és a
bolygók is táncolni fognak ott magával az Úr Istennel egyetemben.
Jehuda
rabbi mondja: Tíz dolgot teremtett a Szent az első napon: az eget,
földet, a pusztaságot, az ürességet (Thohu-va Bohu), a világosságot, a
sötétséget, a szelet, a vizet, a nap mértékét és az éj mértékét. Azzal
a világossággal, amelyet a Szent az első napon teremtett, az ember a
világ egyik végétől a másikig ellátott. Mikor a Szent a világot és a
tengert teremtette, azok feltartóztathatatlanul kiterjeszkedtek; ekkor
a Szent így kiáltott: Daj! (Elég. Hagigah 12a. lap.) "Min nyugszik a
föld? Oszlopokon. Az oszlopok vizen nyugszanak. A víz a hegyeken
nyugszik. A hegyek a szeleken nyugszanak, a szelek a viharon, a vihar
az Úr karján. Jehuda rabbi mondja: Két ég van. Lakis rabbi mondja: Hét
ég van". (U. o. 12b.)
"Jehuda rabbi mondja: Az Úr mindenből alkotott
hímet és nőstényt. Azonban, ha a Leviathan párosodott volna, akkor az
egész világot szétrombolták volna. Azért az Úr a hímet kiherélte, a
nőstényt pedig megölte és eltette a jámboroknak a jövendő életre. A
Behemothot is (amely ezer hegyet nyel le) hímnek és nősténynek alkotta,
de ugyanazon okból a hímet kiherélte, a nőstényt pedig megölte és
eltette a jámboroknak a jövendő életre. A nőstény Leviathant azért
sózta be, mert a besózott nőstény jobb ízű; a nőstény Behemothot pedig
azért nem sózta be, mert a sós hús nem ízletes. Ugyancsak Jehuda rabbi
beszéli, hogy az Úr, amidőn a világot teremtette, így szólt a tenger
fejedelméhez: Nyisd ki a szádat és nyeld el a világ összes vizeit! De
az így felelt: Világ Ura! Elég, ha én a magaménál maradok. Ekkor az Úr
egyet rúgott rajta és megölte. Ha a víz be nem takarta volna őt, akkor
egy teremtmény se bírná elviselni a bűzét. Dimi rabbi mondja, hogy
egykor Gábriel vadászatot fog tartani a Leviathánnal és ha az Úr nem
segítené, nem tudná azt felülmúlni. Ha a Leviathan éhes, olyan meleget
lehel ki, hogy a víz fenékig felforr. És ha nem dugná a fejét az
Éden-kertbe, akkor senki se bírná a bűzét kibírni. Ha szomjas,
hullámokat hullámokra ver a tengerben. Bahba rabbi mondja: Egykor az Úr
a Leviathan húsából lakomát fog rendezni a jámboroknak. A maradékot
elosztják maguk között és Jeruzsálem piacán fogják eladni. A Leviathan
bőréből sátort fog az Úr az igazaknak készíteni, a maradékkal pedig
Jeruzsálem falait födi be, amelyek a világ egyik végétől a másikig
fognak ragyogni. - Semuél rabbi mondja, hogy két angyal veszekszik az
égben a kadkod kő felett: Mihály és Gábriel. Egyik azt mondja róla,
hogy soham, a másik, hogy jáspis. Az Úr pedig azt mondja nekik: Egyik
is, másik is. Jochanan rabbi mondja, hogy az Úr egykor 30 rőfös
drágaköveket és gyöngyöket fog elővenni, 10 rőfös lyukakat fog beléjük
fúrni és Jeruzsálem kapuira fogja őket akasztani. Egyik tanítványa ezt
kinevette, de néhány nap múlva tengeren utazván, látta a szolgálattevő
angyalokat, amint drágaköveket és gyöngyöket fűrészeltek s kérdésére
meg is mondották, hogy mire lesznek azok. Mikor aztán a tanítvány
visszatért Jochananhoz és elmondta a látottakat, a rabbi megdorgálta őt
hitetlenségéért s aztán keményen ránézett, mire a tanítvány egy
csonthalommá változott. - Rabba rabbi is mondja, hogy az Úr egykor
mennyezetet fog készíteni az igazaknak. Hama rabbi azt mondja, hogy az
Úr tíz mennyezetet csinált Ádámnak. Joehanau azt mondja, hogy ezek
közül a legutolsó aranyból volt. Jehuda mondja, hogy az Úr így szólt
Hivam királyhoz: Rád néztem és (a te kevélységed látván) lyukakat
teremtettem az emberen (az ürülékek kibocsátására). Rabba rabbi mondja,
hogy az Úr egykor három mérföldnyire fogja Jeruzsálemet kiterjeszteni.
Hanina rabbi mondja, hogy az Úr meg akarta határozni Jeruzsálem
nagyságát, de a szolgálattevő angyalok így szóltak: Világ Ura! Sok
várost teremtettél a világ népei számára és nem szabtál mértéket azok
hosszúságának és szélességének és Jeruzsálemnek akarsz mértéket szabni,
amelyben a te jámboraid vannak? - Res-Lakis monda: Egykor az Úr ezer
kertet, ezer tornyot, ezer várat, ezer utat fog Jeruzsálemnek adni és
mindegyik olyan nagy lesz, mint Sepphoris békeidőben, amelynek José
rabbi tanúsága szerint 180 ezer vásártere volt csak a fazekasok
számára. Levi rabbi mondja, hogy a háromszorosan megnagyobbított
Jeruzsálemben minden háznak 30 emelete lesz". (Baba bathra 74a.)
"Egykor Izrael 13 nemzetségre fog fölosztatni, a 13. lesz a
fejedelmeké, akik Papa szerint mint napszámosok fogják szolgálni a
zsidókat". (U. o. 122a.)
Az angyalokról.
"Volt egy
angyal, aki a földön állt és a feje a szent állatokig ért.
Sandolphonnak hívják és társait 500 évi út hosszával múlja felül; ez az
égi trón mögött áll és koszorúikat fon a Teremtőjének". (Hagigah 13b.)
A
Baba bathra 16a. lapján olvassuk a halál angyaláról, hogy lejön és
elcsábítja az embert, fölmegy és bepanaszolja, aztán meghatalmazást kap
és elviszi a lelkét.
Az angyalok közül némelyek, akiket Isten a
második napon teremtett, örökké élnek; de azok, akiket a harmadik napon
teremtett, azok elenyésznek. (Bechaj par. 7., 37.) Még máig is folyton
keletkeznek egy tűzfolyamból új meg új csoport angyalok, akik Isten
dicséretére egy dalt énekelnek s aztán elenyésznek. (Hagigah 14a.)
Egyszer az Úr a kisujjával egész sereg angyalt égetett el. (Pesikt.
rab. 35b.) Minden szó, ami Isten szájából jön, egy-egy angyalnak ad
életet. (Hagigah 14á.) A füvek fölé 21 ezer angyal van rendelve, mert
ennyiféle fű van a földön. (M. Amukk. 32.) Jarkemi a jégeső angyala,
Mihály a vizek, Gábriel a tűz és gyümölcsérés angyala. (Pesachim 118.,
Sanhedrin 95., Ammudehe sibba 49.) Ezenkívül a jó és gonosz
szerelemnek, félelemnek és békének, kedvezésnek és kegyelemnek,
madaraknak és halaknak, szeleknek, vadállatoknak, gyógyszereknek,
Napnak, Holdnak és csillagoknak szintén megvannak a saját angyalaik és
mindezeknek neveit tudják a rabbik. (Berith men. 37.) A jó angyalok
Majmonides szerint az égitestek lelkei s ennélfogva az égitestek
értelemmel bírnak a dolgok fölismerésére és megértésére. (Majm. More
2., 5., 61; Béchaj ad Pentat 9.) Éjjel főfeladatuk az angyaloknak az
embereket elaltatni. (Jalk. chad. 118.) Máskor imádkoznak az emberekért
és az embereknek hozzájuk kell folyamodniuk; az angyalok azonban nem
értik a szír és kald nyelveket, miért is a zsidó nem ajánlhatja fel
nekik kérelmét ezeken a nyelveken. (Sabbath 12b. Tos.) Hanem megvan az
angyalok tudatlanságának is a maga előnye; van ugyanis a zsidóknak egy
kitűnő imájuk, amelyet kald nyelven mondanak el és pedig a Talmud
állítása szerint azért, hogy annak kitűnősége ne keltse föl az angyalok
irigységét. (Berakhoth 3a. Tosephot.) Mások szerint az angyalok minden
nyelven értenek, de a nevezettektől iszonyodnak s azért nem is
méltatják figyelemre. (Jalk. chad. 117e.)
Az ördögökről:
A
rabbik tanítják: Hat dolog mondatik el az ördögökről; háromban
hasonlítanak a. szolgálattevő angyalokhoz: szárnyaik vannak, repülnek a
világ egyik végéről a másikra és tudják, hogy mi fog történni a jövendő
életben. A véget azonban nem tudják, mert ők is csak hallgatóznak a
függöny mögött. Három dologban pedig az emberekhez hasonlítanak:
esznek, isznak, szaporodnak (nemzenek) és meghalnak. - Hat tulajdonsága
van az embernek;
Háromban hasonlít a szolgálattevő angyalokhoz:
értelme van, egyenes testtartással jár és a szent (héber) nyelven
beszél, mint az angyalok; három dologban pedig a baromhoz hasonlít:
eszik, iszik, ganajoz, mint a barom. (Hagigah 16a.)
Pénteken az esti
szürkületkor teremtette Isten az ördögöket; mivel azonban csakhamar
beköszöntött a szombat, nem volt már ideje számukra ruhát (testet)
alkotni. (Jalk. chad. 107.) Mások szerint büntetésből maradtak test
nélkül, mivel ellenezték, hogy az ember testet kapjon. (U. o. 115.,
116.) Mindazonáltal az ördögök lényegét a tűz és víz teszi. (Nism.
chajim 117b.) Némelyek levegőből, mások földből is vannak alkotva és
lelkük bizonyos anyagból vétetett, amely a Hold alatt fekszik és
különben semmi másra nem való. (Tab. haar. 9b.)
Az ördögök közül
némelyek Ádámtól származnak, aki az Istentől kimondott átok után Évával
közlekedni vonakodott, nem akarván, hogy balsorsának örökösei legyenek;
megjelent tehát kettő az ördögök feleségei közül, akikkel aztán
ördögöket nemzett. (Jalk. rub. 3. "Leda".) Ádám Lilithtel, az ördögök
egyik előkelő feleségével 130 éven át csakis szellemeket, ördögöket és
éjjeli rémeket nemzett. (Erubin 18b., lásd alább.) Egyébiránt azon 130
év alatt Éva csakis ördögöket szült, kénytelen lévén az ördögökkel
közlekedni. (Bechaj par. 1., 16a.)
Az ördögök asszonyai közül
nevezetes négy anyaördög; azt mondják, hogy Salamon hatalommal bír
fölöttük, szolgálóinak nevezte őket és igénybe is vette szolgálataikat.
(Menachem i. h. 33c. és sok más rabbi) Ezen asszonyok egyike szombat
éjjel 180 ezer ördöggel kóborol, akiknek hatalmuk van mindenütt romlást
terjeszteni; ez az asszony és leányai egyszersmind feleségei is Sammai
ördögnek. (Pesachim 112b.) Lilith szintén e négy ördögasszony közül
való. Engedetlen volt a férje, Ádám iránt s emiatt büntetésül száz
gyermekétől fosztá meg a halál s hozzá még meg kellett ígérnie, hogy az
emberfiákat, akik fölött ő hatalommal bír, három angyalnév láttára meg
nem öli. (Seph. ben Síra 9a. és b. emek. hammel 84b.) Ez a Lilith az
enyészet 480 angyalától követve, szüntelen ordít; egy másik a négy
közül szakadatlanul táncol, 479 gonosz szellemet vezetve magával.
(Jalk. chad. 108.)
Mint egykor Ádámtól, úgy most is hasonló módon
keletkeznek új ördögök, igen undok módon. Az ember különben meg is
ölhet egy ilyen ördögöt, ha pl. az ember maceszt süt és nagyon
erőlködik. (Hanhag 16.) Noé azonban ezen halandó ördögük közül magával
vitt néhányat a bárkába, hogy életüket megmentse (Nism. ch. 115.)
Az
ördögök közül némelyek a levegőben laknak és az emberek álmait szövik;
mások a. mélységes tengerekbe zárják és fölforgatnák az egész világot,
ha egyszer kiszabadulhatnának: ismét mások a zsidókban ütötték föl
tanyájukat és a zsidók bűneit okozzák. (Bechaj i. h. 90a.) A vízről
jövő ökör szarvai között (Pesachim 112b.) és a temetésről visszatérő
asszonyok között is (Jore deah 34S.) táncolnak ördögök. Tízezrével
környeznek mindegyikünket ezek a rémek, még a ruháinkat is ők
koptatják. Ha az ember megszitált hamut hint este az ágy köré, reggel
benne találja a rémek nyomait. (Berakhoth 6a.) Nemkülönben a diófákon
is tartózkodnak s ezért azok árnyékában aludni veszélyes, mert minden
levélen egy-egy ördög lakik. (Jalk. chad. 108b.) Két híres ördög: Asa
és Asaél a napkeleti sötét hegyekben laknak; ezektől tanulták Balaam,
Job és Jethro a varázslást; ezeknek segítségével uralkodott Salamon az
angyalok és emberek fölött s ezek által kényszeri-tette látogatására
Sába királynéját. (Emek. ham. 68a., 132c.)
A világról, mint olyanról.
"Az
egész világ 1600 mérföld, az égboltozat ezer mérföld. Egy ember
rendesen 10 mérföldet tesz meg egy nap alatt: tehát az égboltozat a
napnak egy hatodrésze. Mizraim 1600 négyszögmérföld. Mizraim pedig egy
hatvanad része Chusnak (Aethiopia), Chus pedig hatvanad része Edennek.
az Eden hatvanad része a pokolnak, a pokolhoz pedig úgy aránylik az
egész világ, mit a tető a fazékhoz. (Ugyanez áll a Taanit l0a. lapján.)
Az ég és föld közötti távolság ötszáz évet tesz ki, az égboltozat
szintén ötszáz év, egyik égtől a másikig megint ötszáz év és így a
többi egekig is".
"A földtől az égig 500 évig tart az út, az ég
vastagsága szintén 500 évnyi út, s ugyanannyi a távolság a hét ég
mindenike között. Ezen egek fölött vannak a szent állatok, amelyeknek
lábai olyan hosszúak, mint az egek magassága együttvéve, a felső
lábszáraik szintén ilyen hosszúak, a csípőik szintén, a törzseik
szintén, a nyakuk szintén, a fejük szintén s a szarvuk szintén olyan
hosszú mint a hét ég magassága együttvéve". (U. o. 13a.)
"Tíz dolog
teremtetett szombat előestéjén alkonyatkor ós pedig: a kutak (a zsidók
számara a pusztában), a manna, a szivárvány, az írásmód (a két
kőtáblán), a kőtáblák, a Mózes sírja, a pokol, amelyben Mózes és Illés
álltak, Bálaám nőstény szamarának szája és a földnek szája a gonoszak
elnyelésére. Némelyek hozzáadjak még Áron virágzó mandula-botját, a
gonosz szellemeket, meg az első ember ruháit. Jehuda rabbi szerint a
tisztítótűz is, mert hét dolog lett teremtve a világ teremtése előtt: a
törvény, a bűnbánat, a paradicsom, a tisztítótűz, az Úr trónja, a
templom és a Messiás neve. Két dologra gondolt az Úr a szombat
előestéjén, hogy majd még megteremti, de csak szombat estéjén
teremtette meg; ugyanis a szombat estéjén adta a Szent Ádámnak az észt
arra, hogy vegyen két követ s dörzsölje őket össze, hogy tüzet kapjon s
hozzon két állatot, párosítsa őket össze, hogy megszülessék az öszvér".
(Pesachim 54a.)
"Hat dolgot cselekedett Chizkijahu (Ezékiás) király,
amelyek közül hármat helyeseltek, hármat nem helyeseltek. Atyja
holttetemét (kiengesztelésül) kötélravatalra tette, ezt helyeselték;
összetörte a réz-kígyót, ezt is helyeselték; eldugta a gyógyászat
könyvét, ezt is helyeselték; összetörte a templomajtókat s elküldte az
asszír királynak, ezt nem helyeselték; elzárta a Felső Gibon vizét, ezt
sem helyeselték; szökőnappá tette a Nisan-t (húsvéthónap), amikor már
megkezdődött". (u. o. 56a.)
Ádám és Éva.
Mikor az Úr az
első embert akarta megalkotni, először a szolgálattevő angyalok egy
osztályát alkotta meg s így szólt hozzájuk: Akarjátok-e, hogy embert
alkossunk a mi képünkre? Azok pedig kérdék: Világ Ura, milyenek az ő
cselekedetei? Ilyenek és ilyenek. Erre ők felelék: Mi az ember, hogy
reá gondolsz? (stb. 1. 8. zsolt.) Erre az Úr közéjük dugta a kisujját
és elégette őket. Hasonlóképp cselekedett a másik osztállyal is. A
harmadik osztá1y azonban így szólt: Világ ura, mit használt az az
előbbieknek, hogy úgy beszéltek előtted? Az egész világ a tied, tedd
azt, amit a te világoddal tenni akarsz. Mikor pedig a vízözön és
nyelvzavar kora beköszöntött, így szóltak: Hát nem volt igazuk
elődeinknek?
Jehuda mondja, hogy az első ember a világ egyik végétől
a másikig ért, midőn azonban vétkezett, A Szent rátette a kezét és
kicsinnyé tette őt. Eleazár azt mondja: az első ember a földtől az égig
ért, amidőn azonban vétkezett stb. (Sanhedrin 38b., Hagigah 12a.) Meir
rabbi azt mondja, hogy az első ember 100 rőf magas vala. (Sanhedrin
100a.)
Az Úr Ádám kedvéért lyukat fúrt, hogy a világ egyik végéről a
másikra ellásson. (Hagigah 12b).) Mikor az angyalok az óriási Ádámot
meglátták, megijedtek s azt mondták az Úrnak, hogy most már két Isten
lesz. Az Úr ezért. rátette a kezét Ádámra és összezsugorította potom
ezer rőfnyire. (Jalkut Simoni 6d.)
Az ember azért alkottatott
szombat előestéjén. hogy mindjárt lakomához mehessen; amikor t. i. már
minden készen volt. - Az a por, amelyből Ádám alkottatott, az egész
földről kapartatott össze. A derekának való Babilóniából vétetett, a
feje Zsidóországból, a végtagjai a többi országokból, a szemérem-része
Agma várából. (Berakhot 61a.)
Ádám megalkotása a következő program szerint ment végbe:
I. óra: a por összehordatik a négy világtáj felől;
II. óra: a por egy formátlan csomóvá dagasztatik;
III. óra a tagok kinyújtóztatnak;
IV. óra: a gomolyagba lélek leheltetik;
V. óra: föláll a lábára;
VI. óra: elkezd mindent a nevén szólítani;
VII. óra: Éva odavezettetik hozzá;
VIII. óra: az Úr lefekteti mindkettőjüket az ágyba és négyen kelnek föl: Ádám, Éva, Kain és nőtestvére;
IX. óra: Isten megtiltja nekik, hogy a tudás fájáról egyenek;
X. óra: Ádám mégis eszik róla;
XI. óra: Ádám törvény elé kerül;
XII. óra: kidobjak a Paradicsomból. (Sanhedrin 38a. és b. Parasa Bersith 18d., lla.. Jalkut Rubeni 21c.)
Jehuda
rabbi mondja, hogy az első ember arámi nyelven- beszólt, Res-Lakis azt
mondja, hogy az Úr megmutatott neki minden korszakot a tudósokkal és
bölcsekkel együtt és amint Akiba korához ért, Ádám igen örült az ő
törvénytudásán és szomorkodott az ő halálán. Jehuda rabbi szerint Ádám
eretnek volt, mert az Úr azt kérdezte tőle: Hol vagy? - vagyis hová
fordult a szíved? Nahman szerint pedig isten-tagadó volt, mert elhagyta
az Úr szövetségét, (Sanhedrin 38b.)
"Ádám, míg száműzve vala a
Paradicsomból (vagyis a bűnbeeséstől Szeth születéséig), szellemeket,
éjjeli rémeket nemzett. De azért igen jámbor vala, 130 évet töltött
böjtölésben, elvált a feleségétől s fügefaövet hordott a testen. A
szellemeket akaratlan magömlés által nemzette". (Erubin 18b.)
Amint
már az előbbi fejezetben idéztük a Jébamoth 65b. lapjáról, Ádám az
állatok minden fajtájával bujálkodott, Eliézer rabbi ezt úgy
magyarázza, hogy Ádám minden állatot sorba próbált ugyan, de egyikkel
sem volt megelégedve, csak amikor Évához feküdhetett, akkor kiáltott
fel: Ez csont az én csontomból és hús az én húsomból! Amint fentebb (az
ördögöknél) említettük, Éva 136 éven át ördögöket szült; ezek
férfiördögök valának s Évával közlekedtek, akinek tőlük nőördögök
születtek (Parasa Beresith 16a. és b.)
A Sanhedrin 70a. lapján Hisda
rabbi azt állítja, hogy Ádám is, mint Noé, szőlőt evett s ez volt az a
tiltott gyümölcs. Jehuda rabbi meg azt mondja, hogy búza volt. Nehemja
meg fügének mondja, mert arról került ki Éva kosztümje.
"A jámborok
leszállnak a tüzes kemencébe, de kiszabadulnak. Ádám apánkat is belökte
oda a gonosz Nimród, de Gabriel kiszabadította". (Pesachim 118a.)
A pátriárkák és próféták.
Mindenekelőtt
azt jelenti ki a Talmud a Sanhedin 107b. lapján, hogy vízözön-korabeli
és a nyelvzavar-korabeli embereknek nincs részük az örök életben.
A
108b. lapon pedig azt olvassuk, hogy az özönvíz kemény volt és forró s
Matuzsálem gyászolása jeléül hét napig tartott. Jochanan azt mondja,
hogy az Úr drágaköveket és gyöngyöket is vitetett be a bárkába, hogy
azok Nóénak világítsanak.
Eliézer rabbi kérdésére Sem a következőket
beszélte el: Sok bajunk volt a bárkában; azt az állatot, amely nappal
eszik, nappal kellett táplálnunk, az éjjel evőt pedig éjjel; a
kaméleonról nem tudta atyám, hogy mit eszik; egyszer szétvágott egy
gránátalmát s abból kiesett egy féreg és azt megette. Azontúl aztán
korpát dohosított meg s az abban levő férgeket adta neki enni. Az
oroszlánt meg a láz gyötörte. A fénix madarat atyám a bárka hátuljában
fekve találta; megkérdezte, hogy miért nem kért ennivalót; - láttam -
úgymond - hogy el vagy foglalva a nem akartalak terhelni. Erre így
szólt: Adja Isten, hogy sohse halj meg!
Sem máskor így szólt
Eliézerhez: Hogyan csináltátok ti azt, hogy a királyok Keletről és
Nyugatról ellenetek támadtak? - Hát ugy, hogy az Úr Ábrahámot jobbjára
ültette (vigyázzunk: így ad a Talmud hamis értelmet a 109. zsoltárnak!)
s mi földet dobáltunk feléjük, amiből kardok lettek és szárakat,
amikből nyilak lettek.
Nóéról azt mondja itt a Talmud, hogy ő már
körülmetélve jött a világra és a lelke azután Mózesba költözött.
Feleségei a bárkában Nóé egyik fiával, Kámmal, sőt a hollóval és a
kutyáva1 is közösültek, amiért Kámot azzal büntette meg Isten, hogy a
bőre fekete lett, a holló pedig a csőrén hányja ki a magját, míg a
kutya összeragad a nőstényével.
A 109b. lapon olvassuk, hogy a
bábeli toronnyal az eget akarták belyukasztani, hogy onnan a víz
kifolyjon. Jeremiás rabbi szerint meg a torony építői az égben akartak
lakni. Voltak olyanok is, akik az égben bálványozást űzni, meg olyanok,
akik az Úrral háborút viselni akartak. Ezeket az Úr majmokká,
szellemekké, kísértetekké változtatta. Johanán azt mondja, hogy a
torony egyharmad részét tűz emésztette meg, egyharmad része a földbe
süllyedt s egyharmad része még most is megvan.
A Sopherim 14d.
lapján olvassuk, hogy Ábrahám nagyobb vala minden óriásnál; teste 74
emberével volt egyenlő, 74-szer többet evett és ivott, mint más ember
és 74-szerte erősebb volt mindenkinél. Ő építette 17 fiának Ketura
városát vasból és olyan drágakő kulcsot adott hozzá, ami ezt a roppant
magasra épített várost nap helyett beragyogta.
Ábrahám kérdezte az
Urat, hogy ki fogja őt körülmetélni. Te magad - felelt az Úr. Erre
Ábrahám kést vett elő, megfogta az előbőrét és le akarta vágni de erőt
vett rajta a félelem, mert öreg és gyönge vala. Erre az Úr maga
kinyújtotta a kezét, megfogta Ábrahám előbőrét és levágta. (Rabboth
Beradith Babba, Parasa 49., 44b.) Ábrahám azután körülmetélte egész
háza népét s a levágott előbőröket egy nagy rakásra dobálták össze.
Aztán rájött a termékenyítő napsugár s az előbőrdomb benépesedett vala
férgekkel. És amint ezek megnőttek, olyan illatot terjesztettek, akár a
legnemesebb fűszerek, vagy mint a legfinomabb tömjén, amely az áldozati
tűzbe vettetik. És az Urat annyira elbájolta a finom előbőrillat hogy
így szólt: Ha vétkezni fonnak is Ábrahám fiai, én mindig csak erre a jó
illatra fogok emlékezni és irgalmasságot fogok velük gyakorolni".
(Rabboth S. hasirim rabba 266b. Beresith rabba Parasa 47., 42d)
Egyébként
tizenhárman jöttek már körülmetélve a világra: Ádám, Szet, Illés, Énok,
Nóé, Tará, Jákób, József, Mózes, Sámuel, Dávid, Izaiás és Jeremiás.
(Medras Tillim l0b.)
A Baba bathra 16b. lapján mondja Simon rabbi,
hogy Ábrahámnak egy drágakő függött a nyakában, amelyet ha egy beteg
megnézett, meggyógyult. Mikor Ábrahám meghalt, az Úr ezt a követ a Nap
kerekére akasztotta.
A Baba bathra 58a. lapján olvassuk, hogy Banaah
rabbi sírboltokat festett és amint Ábrahám sírboltjához ért, ott
találta Éliézert, Ábrahám szolgáját annak ajtaja előtt. Mindjárt meg is
kérdezte, hogy mit csinál Ábrahám. - Fekszik a Sára kebelén - felelé
amaz - Sára meg a fejében bogarászik. - Hát jelentsd be nekik, hogy itt
állok az ajtónál. - Bejöhetsz - volt a felelet - hisz ismeretes dolog,
hogy ezen a világon a gonosz ösztön uralkodik (vagyis Sára miatt nem
kell magát zseníroznia). - Be is ment tehát, körülnézett és kijött.
Azután elment Ádám sírjához. .Ott azonban egy égi hang dörgött rá,
mondván: Te megnézted az én hasonmásomnak képét, de az én hasonmásomat
nem szabad megnézned! - Ja, de nekem meg kell mérnem a sírboltot. -
Kivülről ugyanaz a mérete, ami belülről! - Bánaáh aztán elmondja, hogy
Ádám bütykei hasonlóak voltak a napgolyóhoz: Minden más asszony Sárához
képest, Sára Évához képest, Éva Ádámhoz képest, Ádám az Istenhez képest
olyan volt,. mint egy majom az emberhez képest.
"Egykor a Szent így
fog szólani Ábrahámhoz: A te gyermekeid vétkeztek ellenem. Ő azonban
így fog válaszolni: Világ Ura! Akkor vesszenek el a te neved
megszentelése végett! Azután így fog beszélni: Megmondom Jákóbnak, ő
érezte a gyermeknevelés fájdalmait, talán ő könyörületért fog esedezni.
Ekkor meg az Úr ő neki mondja: A te gyermekeid vétkeztek ellenem. És ő
ezt feleli: Akkor hát vesszenek el! Az Úr pedig erre így szól: Sem az
öregnél nincsen ész, sem a fiatalnál okosság. Ezért most Izsákhoz szól
így: A te gyermekeid vétkeztek ellenem. Ez azonban így felel: Világ
Ura! Miért az én gyermekeim'? Hát nem a te gyermekeid is? Amikor
előtted azt mondták: Meg fogjuk cselekedni, engedelmeskedni fogunk, -
akkor elsőszülött fiadnak nevezted őket, most meg az én gyermekeimről
beszélsz és nem a te gyermekeidről? Azután valami sokat vétkeztek?
Hiszen 70 esztendő az ember élete és ha levonjuk azt a 20 évet,
amelynek tetteiért nem büntetsz, akkor 50 év marad; ha ebből 25 évet az
éjjelekért levonunk, akkor 35 marad; ebből továbbá az imádságra, az
evésre és a szükség-végzésre vond le a felét, s marad 12 1/2 év; ha ezt
mind magadra akarod vállalni, jó; ha nem akarod az egészet, hát
vállalom én a felét; ha pedig a felét sem akarod, akkor én az egészet
magamra vállalom, hiszen én te érted feláldoztattam magamat!" (Sabbath
9b.)
A Bibliából ismeretes Og, Bázán királya, aki a nevét a Talmud
szerint azon körülménytől nyerte, hogy Ábrahámot egyszer a húsvéti
kalács ("ugga") sütésénél találta. Og a vízözönből úgy menekült ki egy
egyszarvúval, hogy folyton a bárka mellett ballagott, mert ott a víz
hideg volt, míg másutt forró (Sebuoth 113b.) Ez a jó étvágyú gentleman
naponta kétezer ökröt és ugyanannyi vadat emésztett föl és megivott rá
ezer pintet. (Soferim 14d.) Mikor az izraeliták Bázán földjére értek,
megtudta Og, hogy táboruk 3 mérföldre terjed. Egyszerűen fölszakított
tehát egy hárommérföldes hegyet és fölkapta a fejére. Az Úr azonban
hangyákat küldött a sziklára s ezek hamarjában akkora lyukat vájtak
rajta, hogy beesett az Og nyakába, fogai pedig az állán keresztül úgy
benőttek a sziklába, hogy a fejét többé ki nem szabadíthatta. Ekkor
odasietett Mózes egy tíz rőf hosszú fejszével és tíz rőf magasat
ugorva, Ogot a bokáin megvágta és megölte. (Berakhoth 54b.) Og
mindazonáltal élve jutott a Paradicsomba. (Derech erez 20c.) Jochanan
rabbi egyszer valami halottnak a lábszárcsontjára akadt; három egész
martföldet futott mellette s mégsem ért a végére; ez a csontocska Og
lábszára vala. (Nidda 24b.) Ognak egy kiesett fogából Ábrahám széket,
más csalhatatlan rabbik szerint pedig ágyat csináltatott magának.
(Soferim 14d.)
A Baba bathra 16b. lapján mondja Jochanan rabbi, hogy
a gonosz Ézsau atyja halála napján hált egy eljegyzett szűzzel,
gyilkolt, megtagadta az Istent s a feltámadást és meggyalázta az
elsőszülöttséget.
A Holin 91b. lapján a Genesis 28., 13. versét
Jizchak rabbi úgy magyarázza, hogy az Úr Izrael egész földjét
összegöngyölte és Jákób feje alá tette, hogy azt az ő gyermekei könnyen
meghódítsák.
"Jákob így szólt Rachelhez: Akarsz feleségem lenni? Az
pedig így felelt: Igenis, de az én apám egy csaló s azt nem tudod
rászedni. - Erre Jákób így szólt: Ha ő csaló, akkor én testvére vagyok
a csalásban". (Megillah 13b.)
A Baba bathra 123a. lapján elmondatik,
hogy Rachel előre figyelmeztette Jákóbot, hogy Leával akarja az apja
becsapni s megállapodtak abban, hogy Rachel, midőn lefátyolozottan
Jákób elé vezettetnék, egy jellel fogja tudatni, hogy ő az. Később
azonban megsajnálta testvérét, hogy az majd ily szégyenben marad,
elárulta neki a titkos jelt és Jákób így rá volt szedve; megkapta
csipás Leát.
"Jizchak rabbi mondá: Jakób atyánk nem halt meg. - Hát
akkor hiába temették el, - felelte Nachman rabbi. - Ezt én abból
következtetem, - mondá Jizchak rabbi, amit Jeremiás 30. fejezete -10.
verse mond: Én megszabadítalak téged a messze földről és ivadékodat az
ő fogsága földjéről". (Taanith 5b.)
Mózesról is ad a Talmud egy kis csemegét:
A
Sabbath 88b. lapján elmondatik, hogy az angyalok seregei elcsodálkoztak
azon, hogy a Tóra az embereknek adatott s hogy az asszonyok szülöttei a
mennyeiek közé kerülnek. A 89. lapon pedig elmondatik, hogy a Sátán
mindenfelé kereste a Tórát: az Istennél, a földön, a pokolban, a
halálnál s végre Mózesnél, ez azonban így felelt: Hát ki vagyok én,
hogy az Úr nekem adja a Tórát? Erre az Úr megszólalt: Mózes, hát te
hazudsz? Mózes azonban így felelt: Világ Ura! Hát én azt a nálad őrzött
kincset amivel te mindennap mulatsz, magamnak tartsam meg? Az Úr
felelé: Minthogy te ily kevésre becsülted magad, a Tóra a te nevedet
fogja viselni. - Jehosua rabbi mondja: Midőn Mózes a magasba
fölérkezett, úgy találta az Urat, amint koronákat kapcsolt a betűkre.
Ekkor az Úr így szólt: Mózes, a te városodban nem szokás köszönni?
(Békét kívánni) Mózes felelé: Hát szokott a szolga az Urának békét
kívánni? Erre az Úr így szólt: Legalább azt mondhattad volna: Legyen
sikere a te munkádnak. - Ugyanaz a rabbi mondja, hogy amikor a negyven
nap elmúlt és Mózes hat órára (vagyis déli 12 órára) nem jött meg,
amint ígérte, megjelent a Sátán, elkezdte lázítani a zsidókat, aztán
azt mondta nekik, hogy Mózes meghalt és meg is mutatta nekik a
koporsójának alakját.
Az Erubin 54b. lapján azt tanítják a rabbik, hogy Mózes a Misnah-t az Úr ajkáról tanulta.
Jehuda
rabbi mondá; Mikor Mózes fölment a magasba, ott találta a Szentet ülve,
amint koszorúkat (koronákat) csinált a betűkre és így szólt hozza:
Világ Ura, ki tart téged vissza? Az Úr pedig felelé:
Egy
férfiú, aki sok nemzedék végén fog lenni, az ő neve Akiba b. Joseph. -
Világ Ura - folytatá Mózes - engedd őt látnom! - Menj hátra! - Mózes
hátrament és leült Akiba tanítványai 80 sorának végén, de nem tudta,
hogy azok mit beszélnek. Ekkor ereje is elgyöngült. Mikor Akiba egy
bizonyos dologhoz ért, így szóltak a tanítványai: Rabbi! honnan tudod
ezt - Ez Mózesnek egyik tanítása (Halacha) a Sinai hegyről. -Ekkor
Mózes lelke megnyugodott. Majd ismét az Úr elé lépett és így szólt:
Világ Ural Egy ilyen embered van neked és én általam akarod a törvényt
(Tóra) adni? - Hallgass! - mondá az Úr - így jutott eszembe. (Menachoth
29b.)
"Mózes így szólt az Úr előtt: Világ Ura! Ha egy háromlábú szék
a te haragod órájában nem tud előtted megállni, mennyivel kevésbé tudna
egy egylábú szék. Azonkívül pedig az atyáim előtt szégyellnem kellene
magamat, mert azt mondanák, hogy elvesztettem méltóságomat. Ez egy
megszentségtelenítés lenne reád nézve. Eliézer azt mondja, hogy Mózes
addig állt ott imádkozva, míg láz fogta el. Mi a láz? A csontok tüze.
Mi a csontok tüze? Hát csontláz. Raba azt mondja, hogy a Szent így
szólt végre Mózeshez: Mózes, te engem megelevenítettél a szavaiddal
(Berakhoth 32a.)
Jannai rabbi iskolájában tanították, hogy Mózes így
szólt az Úr előtt: Világ Ura, az a sok ezüst és arany, amit te az
izraelitáknak túlságban adtál, míg csak azt nem mondták: elég (daj), -
elcsábította őket, hogy isteneket csináljanak az aranyból. Mert az
oroszlán sem toporzékol és ordít egy rakás szalma előtt, hanem egy
rakás hús előtt igenis.
Abba rabbi mondja, hogy az Úr megragadta
Jeroboám ruháját és mondá: Térj meg és akkor mi; én, te, meg Isai fia
az Éden-kertben fogunk sétálni. - Ki megy elől? - Isai fia. - Akkor
nekem nem kell!" (Sanhedrin 102a.)
Chama rabbi mondá: Mózes a
kőtáblák töredékeiből gazdagodott meg. A táblák hossza és szélessége
6-6 arasznyi volt, a vastagsága meg 3 arasznyi. Rab és Semuél mondák: A
bölcsességnek 50 kapuja teremtetett a világon s mind egytől-egyig
Mózesre bízatott. Jochanan rabbi mondá: Először megtanulta Mózes a
bibliát (Tóra) s aztán megint elfelejtette, míg aztán ajándékul adatott
az neki. (Nédarim 38a. lap)
A 105. zsoltár 16. versét, amely így
szól: "Bosszantották Mózest a táborban." Semuél rabbí így magyarázza:
Mindenik féltékeny volt a feleségére Mózes miatt. (Moéd-Katan 18a.)
"Mirjam
Áron nőtestvére mondá: Egykor az én anyám egy fiút fog szülni, aki
Izraelt meg fogja menteni. Abban az órában, amikor ez a fiú
megszületett, az egész ház megtelt fényességgel. Ekkor fölkelt az apa
és megcsókolta Mirjamot a fején. De, mikor a kis Mózest a Nílusba
dobták, fölkelt az apa s fejbeütötte Mirjamot, mondván: Hol van a te
jövendölésed? (Megillah 14a.)
"Ki zárta be Mirjamot hét napra, mikor
bélpoklos volt? Azt mondod tán, hogy Mózes, de hiszen Mózes csak laikus
volt (vagyis nem pap) és egy laikusnak nem szabad a bélpoklosságot
megnézni? Ha pedig azt mondod: Áron zárta be; hát Áron meg rokona volt
neki s a rokonnak sem szabad a bélpoklost megnézni. Azonban a Szent
maga tanúsított nagy tiszteletet ő iránta abban az órában és így szólt:
Én fogom őt bezárni, én fogom tisztátalannak nyilvánítani és én fogom
szabadon bocsátani". (Zebahim 101b.)
"Az egész 40 év alatt, melyet a
zsidók a pusztában töltöttek, Juda csontjai a koporsóban hányódtak, míg
Mózes jött és számára irgalomért esedezett. Ekkor összeálltak csontjai.
Midőn pedig erre sem akarták őt az égi kollégiumba beereszteni, így
szólt;
"Vidd őt népéhez!" (Makkoth llb.)
Ugyanez áll a Baba kamma
92a. lapján, ahol is hozzáteszik, hogy az égi kollégiumba azonban nem
eresztették be, mert a rabbik beszédét nem értette s így nem is tudott
velük szórakozni.
A Holin 89a. lapján olvassuk, hogy Rabi vagy Jochanan rabbi szerint a világ csak Mózes és Áron érdeméből áll fenn.
"A
rabbik tanítják: Amidőn a mi rabbijaink a jabnei szőlőhegyre értek, ott
voltak Jehuda, Nechemja és Eleázár rabbik. A vendégség tiszteletére
mindegyikük előadott valami . Jehuda rabbi, mint közismert, kiváló
szónok, Mózesról kezdett beszélni, hogy az a nép nyakassága miatt vevé
a sátort s messze a táboron kívül vonta föl. (Móz. II. 33, 7.) Jizchak
rabbi szerint pedig a Szent így szólt Mózeshez: Mózes, én és te a
Halachából fogjuk egymást színről-színre tanítani. (Berakhoth 63a )
A
Baba bathra 122a. lapján elmondatik, hogy a Kánaán földjére való
bevonuláskor hogyan sorsolták ki a földet a törzsek között, amikor is
Józsue a Szent-lelket markírozta.
A Baba bathra 16a. lapján mondja
Levi, hogy a Sátán és Fenenna az ég nevében tárgyaltak. (I. Sam. 1, 6)
Acha ezt úgy magyarázza, hogy a Sátán megjelent és megcsókolta Fenenna
lábát.
A Józsue 13. 22-re vonatkozólag azt mondja Johanán, hogy
Bálaám először Próféta volt, aztán varázsló lett, azért Rabh szerint
megkövezték, elégették, lefejezték és megfojtották. (Sanhedrin 106a.)
A 106b. lapon olvassuk, hogy Dávid így szólt az Úrhoz Világ Ura, tedd már, hogy Doég meghaljon:
Az Úr pedig felelé: Ő sok javat nyelt el, s azt ki kell neki okádnia.
"Nachman
rabbi mondja: Saul összecsúnyította magát ganéjjal, amikor királlyá
lett. Jehuda rabbi mondja: Miért nem volt a Saul királyi házának
maradandósága? Mert makulátlan volt. Jochanan rabbi ugyanis azt mondja,
hogy csak az olyat lehet hitközségi elöljárónak megtenni, akinek a háta
mögött egy kosár piszkosság ("csúszómászó") van, azért, hogy, ha
hencegni kezd, akkor azt lehessen neki mondani: lépj vissza! (Pesachim
22b.)
A Sanhedrin 105a. lapján olvassuk, hogy a szolgálattevő
angyalok így szóltak az Úrhoz: Világ Ura, ha Dávid, aki a filiszteust
megölte és Gethet gyermekeidnek megszerezte, eléd fog állni. mit fogsz
vele csinálni (mikor ellenségeit is ott látja a másvilágon)?-Az az én
dolgom, hogy összebékítsem őket.
Dacos feleletet adott Izrael népe a
prófétának: A próféta ugyanis így szólt Izraelhez: Tartsatok
bűnbánatot, mert hol vannak atyáitok, akik vétkeztek? Azok pedig
felelék: Hát azok a próféták hol vannak, akik nem vétkeztek?
Dávid királyról egy sereg érdekes dolgot tálal föl a Talmud:
"Jehuda
rabbi mondja: Dávidnak 400 gyermeke volt, mindnyájan elfogott szép
pogány nőktől valók voltak, mindnyájuknak nyírott, fonott hajuk volt,
aranykocsiban ültek és a csapat élén haladtak. Ezek voltak Dávid
házának ökölvívói". (Kiddusin 76b.» Sanhedrim 21a.)
"Dávid a Szent
előtt így szólt: Világ Ura, add tudtomra nekem az én végemet! (38.
zsolt.) Én pedig elhatároztam - felelt az Úr, hogy testből és vérből
való lénynek nem adom tudtára a végét. - Dávid folytatá: És mi az én
napjaimnak számat - Azt is elhatároztam, hogy egy embernek sem adom
tudtára napjainak számát. - Dávid ismét folytatá: Engedd tudnom, hogy
mennyi van még hátra életemből? - Az Úr felelé: Szombaton fogsz
meghalni. - Dávid: Én a hét első napján szeretnék meghalni. - Az Úr:
Salamonnak, a te fiadnak uralma mar megkezdődött s egyik uralomnak a
másikat nem szabad egy hajszálnyira sem érintenie. - Dávid: Akkor
szeretnék a szombat előestéjén meghalni". (Sabbath 30a.) "Dávid ezután
leült minden szombaton és tanult egész nap. Azon a napon, amelyen a
lelkét kilehelnie kellett, elébe lépett a halálangyala, de nem volt
vele szemben semmi hatalma, mert Dávid szája nem hagyott föl a
tanulással. Ekkor a halál angyala kiment a kertbe, amely a ház mögött
volt, fölmászott a fákra és megrázta őket. Amint Dávid kiment, hogy
megnézze, mi történt, letört a lépcső, amelyre lépett, a lábai alatt;
erre elhallgatott a szája és kilehelte lelkét. Selomoh (Salamon) ekkor
elküldött az iskolába és kérdeztette: Atyám meghalt és a napon fekszik;
a kutyák éhesek az atyám házában, mit cselekedjem?
(Mert szombaton
nem szabad a tetemhez nyúlni.) Azok így feleltek: Vágj le egy disznót
és dobd a kutyák elé; atyád holttestére pedig tégy egy kenyeret és egy
gyereket s akkor el szabad őt mozdítanod onnan. Nem találóan mondta
tehát Selomoh, hogy jobb egy élő kutya egy döglött oroszlánnál?"
(Sabbath 30b.)
"Jehuda rabbi mondja: Dávid (az Uriás feleségével
való házassága után) hat hónapig kiütéses vala s ezért a tanács nem
érintkezett vele." (Joma 22b.)
Ula rabbi mondja: Azelőtt a törvény
olyan volt, mint egy kosár, amelynek hiányzik a füle; míg aztán jött
Selomoh és fület csinált rája". (Erubin 21b.)
"Parnach rabbi mondja:
Abban az évben (amikor Selomoh a templomot fölszentelte) az izraeliták
nem tartottak engesztelőnapot és mikor emiatt aggódtak, egy égi hang
(Bath-Kol) szólalt meg: Ti mindnyájan el vagytok rendelve az örök
életre". (Moéd-Katan 9b.)
Jochanan rabbi mondá: Sichinben háromszáz
féle ördög volt... Mire kellettek Salamonnak a hím és nőstényördögök?
Az mondatik (III. Reg. 6, 7.): "A ház pedig, mikor építették, faragott
és kész kövekből építették. Salamon ugyanis megkérdezte a rabbikat:
Hogy
bírom én ezt megcsinálni'? Ezek felelék: Van egy ehhez való kő,
samirnak hívják, ezt használta Mózes is az efodhoz. Hol lehet azt
találni? -kérdé Salamon. Hozass hím- és nőstényördögöket, kényszerítsd
őket, hogy mondják meg, talán ők tudjak a helyet. Salamon tehát
hozatott hím- és nőstényördögöket, kényszerítette őket, hogy mondják
meg azt a helyet, de azok azt felelték: Mi nem tudjuk, de tán Asmodeus,
az ördögök fejedelme, tudja. Hát ő hol van? - kérdé Salamon. Azok pedig
felelék: Ő abban és abban a hegyben van, ott kutat ásott magának.
megtöltötte vízzel, egy kemény kővel befödte és pecsétgyűrűjével
lepecsételte. Mindennap fölmegy az égbe és tanulja a mennyei tanokat,
azután megint lejön a földre és tanulja a földi tanokat, megvizsgálja a
pecsétet, felfödi a kutat, iszik belőle, aztán megint betakarja, újra
lepecsételi és megy az útjára.
- Salamon ekkor elküldött Benajahu
ben Jehojadáért, aztán adott annak egy láncot, amelybe az Úrnak
kimondhatatlan neve volt bevésve, továbbá egy gyűrűt, melybe az Úr neve
volt vésve, egy batyu gyapjút és egy tömlő bort. Ez azután elindult,
fúrt egy kutat az ördög kútja alatt, kieresztette a vizet, bedugta a
nyílást gyapjúval, aztán fúrt felül is egy kutat, beleeresztette a bort
és bedugta a nyílást. Azután fölmászott egy fára s leült az egyik ágon.
Asmodeus megjött, megvizsgálta a pecsétet, felnyitotta a. kutat ós
amint bort talált benne, idézte a szentírást (Péld. 20.1.): "Bujaságra
vivő szer a bor és háborgó a részegség; aki ezekben gyönyörködik, bölcs
nem leszen. Valamint (Oze. 4. 11.): "A paráznaság, a bor és a must (!)
elveszik a szívet." Ő tehát nem akart inni; mivel azonban szomjas volt,
nem bírta magát visszatartani és berúgott és lefeküdvén, elaludt.
Benajahu most lemászott a fáról, odament hozzá. nyakára vetette a
láncot és erősen összehúzta. Mikor fölébredt Asmodeus, ki akarta magát
szabadítani, Benajahu azonban rákiáltott: A te Urad neve van rajtad!
Azzal megfogta és vezette. Midőn pedig útközben egy pálmához értek,
Asmodeus odadörgölőzött és kidöntötte; aztán egy házhoz értek, azt is
összedöntötte. Majd egy özvegyasszony kunyhójába értek s ez sírva
esedezett kíméletért, mire az ördög-a másik oldalra hajolt és eltörte
az egyik csontját magának. Aztán látott egy vakot, aki eltévedt s
elvezette a helyes útra; majd egy részeget látott, aki eltévedt s azt
is a helyes útra vezette, azután. látott egy nagyon víg nászmenetet, s
akkor elkezdett sírni; majd látott egy embert, aki így szólt egy
suszterhez; Csinálj nekem olyan cipőt, ami hét évig tartson l - s arra
Asmodeus nevetett; aztán látott egy varázslót munkában és ezen is
nevetett. - Midőn pedig Asmodeus a királyhoz ért, az három napig nem
bocsátotta maga elé. Első nap mindjárt kérdezte: Miért nem kíván engem
a király?-Sokat ivott - felelék neki. Erre az ördög vett egy téglát és
rátette egy másikra. Jelentették ezt Salamonnak, aki így szólt: Azt
akarja ezzel mondani: Adjatok neki többet inni! Másik nap' ismét
kérdezte Asmodeus: Miért nem kéret engem a király? Sokat evett --
felelték neki. Akkor ismét levette egyik téglát a másikról és a földre
tette. Jelentették Salamonnak, aki így szólt: Azt akarja ezzel mondani,
adjatok neki kevesebbet enni! A harmadik nap elmúltával a király elé
vezették s akkor Asmodeus egy nádat vett a kezébe, lemért négy rőföt s
a nádat Salamon elé dobta e szavakkal: Ha az ember halott, nem foglal
el több helyet ezen a világon, mint négy rőfnyit; most meghódítja az
egész világot s addig nem. lakik jól, míg rajtam is erőszakot nem vesz.
- Én nem kívánok tőled mást, - mondá Salamon. csak a samir követ, mert
az kell nekem a templomépítéshez. Asmodeus így felelt: Ez nem nekem
adatott át, hanem a tenger fejedelmének. Az meg nem bízza másra, csak a
fajdkakasra és pedig egy esküből kifolyólag. ''
- Hát az mit csinál
vele? - kérdé Salamon. - Fölviszi egy hegyre, ahol senki sem lakik,
annak csúcsán megáll, fölhasítja és a fák magvait beszórja s ott
lakható föld lesz s innen van az, hogy mi őt a fordításban Naggar tura,
azaz hegyi kakas néven nevezzük. Elkezdték most keresni a fajdkakas
fészkét és megtalálták benne a fiókákat is és betakarták őket fehér
üveggel. Midőn pedig a fajdkakas hazajött és nem tudott az üvegfedőtől
a kicsinyeihez jutni, visszarepült a samirért. De, mikor Benajahu
meglátta a fajdkakast a samirral, óriási lármát csapott, úgy, hogy a
fajdkakas ijedtében a samirt elejtette. Benajahu pedig fölvette. A
fajdkakas, esküje miatti bánatában, fölakasztotta magát. - Bonajahu
aztán megkérdezte Asmodeust: Miért vitted te azt az eltévedt vakot a
helyes útra? - Azért, mert arról ki van mondva az égben, hogy tökéletes
igaz és mindannak. aki vele szívességet tesz, öröme lesz a másvilágon.
- Miért vezetted aztán azt a részeget a helyes útra? - Azért, mert
arról ki van mondva az égben, hogy egy tökéletes gonosz, azért
szereztem neki kedélynyugalmat, hogy hadd élvezze ezt a világot. - .Hát
akkor miért sírtál, mikor azt a lakodalmas menetet láttad?
- Mert az az ember harmadnapra meghalt és az asszonynak 13 évig kell vámi a sógori házasságra.
-
Azon a cipőcsináltató emberen meg miért nevettél? - Mert az hét napig
sem él és hét esztendőre való cipőt akart. - Hát végre azon a varázslón
miért nevettél? - Mert az a király kincsén ült és varázslásnak hitette
el azt, mikor maga alól szedett ki mindent. - Salamon mindaddig magánál
tartotta Asmodeust, míg a templomot fölépítette. Egy napon Salamon azt
kérdé tőle: Miben áll a ti előnyötök (a szolgálattevő angyalok fölött)?
- Vedd le rólam ezt a láncot és add ide a te gyűrűdet, akkor megmutatom
neked. Salamon levette a láncot s odaadta a gyűrűjét. Az ördög lenyelte
a gyűrűt, azután egyik szárnyát az ég felé, másikat a föld felé
feszítette ki és Salamont eldobta 400 mérföldnyire. - Salamon most
ajtóról-ajtóra járt koldulni s mindenütt, ahová ment, ezt mondta: Én, a
Prédikátor, Izrael királya voltam Jeruzsálemben. (Eccle. 1.12.) Mikor a
tanácsba (synedrium) ment, így szóltak a rabbik: Mi lehet ez, hiszen
csak a bolond szokta mindig ugyanazt mondogatni?
Azután Benajahut
kérdezték meg: Nem hivatott téged a király? - Nem! - felelé ez. -
Azután a királynékhoz küldtek és megkérdeztettek: Megy a király
tihozzátok? - Igen! - felelték azok. - Azután megint azt üzenték nekik:
Vizsgáljátok meg a lábát! (Az ördögök lábai ugyanis a kakaséhoz
hasonlók)
Fél csizmában jött hozzánk, havivérzés idején is kíván
bennünket és még az anyjával, Bethsabéval is akar hálni. - Erre
bevezették Salamont, odaadták neki a gyűrűt és azt a láncot, melybe az
Úr neve volt bevésve. Mikor Salamon belépett abba a terembe, amelyben
Asmodeus a trónon ült, amint őt Asmodeus meglátta, tüstént elfutott."
(Gittin 68a. 1.)
A Baba mezia 86b. lapján olvassuk, hogy Salamonnak
ezer asszonya volt s mindenik miden nap lakomával várta, mert mindegyik
azt hitte, hogy Salamon ma az ő vendége lesz.
"Jehuda rabbi mondja:
Abban az órában, amikor Selomon a Paroh (Fáraó) leányát felségül vette,
ez a húros hangszereknek ezer fajtáját hozta a házba és elmondta, hogy
mindenik istennek hogyan kell játszani. Salamon pedig nem titkolta el
ezeket. Ugyanő mondja, hogy abban az órában leszállt Gábriel angya1 az
égből s egy nádat dugott a tengerbe, amiből egy homokzátony keletkezett
s ezen épült fel a nagy Róma. (Ugyanez áll a Sanhedrin 21a. lapján.) -
Azon a napon pedig, amelyen Jeroboám a két aranyborjút készíttette
(Kir. III. 12.), egy kunyhó épült s ebből lett Ion-Itália. (Sabbath
56a.)
A Sanhedrin 94a. lapján Johanán rabbi Izaiás 21.. fej. 11.
versét úgy magyarázza, hogy Duma egy angyalnak a neve, aki a szellemek
fölé van rendelve.
Papis azt mondja, Ezekiásra és kollégiumára, hogy
egy éneket sem kezdett az Úr tiszteletére, míg Jetro föl nem emelkedett
s énekelni kezdett. Szégyen Mózesre és az ő 60 miriád emberére, hogy az
Isten nevét nem magasztalták, míg Jetro nem jött és az tette meg.
A
95a. lapon Jehuda rabbi a Kir. II. 21.16. versét magyarázza s azt
mondja, hogy Dávid egyszer hajtó-vadászatot rendezett s megjelent neki
az ördög: szarvas képében. Rálőtt, nem találta, űzőbe vette s elfutott
utána a filiszteusok határába. Ott elcsípte őt Jeszbibenob, megkötözte
és benyomta egy présgerenda alá. Ekkor azonban csoda történt: a föld
lyukas lett. Ugyanakkor péntek este lévén, Abisai otthon mosakodott és
vérfoltokat vett észre. Rögtön rosszat sejtvén a királyról, Dávid
házába sietett, de nem találta őt otthon. Bár a király lovára ülni nem
volt szabad, most megengedték neki. Futott tehát s a föld
összehúzódott, hogy rövidebb legyen az útja. Mentében meglátta őt Órpa,
a filiszteusnak anyja, aki éppen font s a fonalat hirtelen elszakítván,
az orsót utána vágta, de ő meg úgy vágta vissza, hogy az agyvelejében
állt meg. Jiszbibenob pedig meglátván őt, félt, hogy most ketten
megölik s azért Dávidot földobván, alája tartotta lándzsáját. Ekkor
Abisai kikiáltotta az Úr nevét és Dávid függ
Kommentáld!