Laborc Sándor kinevezéséből 2008 elején KGB-akadémiás múltja miatt uniós botrány lett. 2008 őszén ő kavart országos botrányt, amikor feljelentette az UD Zrt.-t. A elmúlt hetekben Laborc minden vádját ejtették a nyomozók, sőt egykori patrónusa, Szilvásy György már gyanúsított az ügyben.

Utódja, Balajti László, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat eddigi főigazgatója lesz.


Laborc távozásáról már hetek óta keringtek hírek szakmai körökben. Az NBH főigazgatójának helyzete a kormányváltáskor, Szilvásy György távozásával meggyengült, az UD Zrt. elleni vádpontok rendőrségi ejtése már végképp kínos helyzetbe hozta.

A 2008-as év nagy politikai botrányában, az UD Zrt.-s megfigyelési ügyben ugyanis Laborc Sándornak központi szerepe volt. A biztonsági cég ellen az NBH főigazgatója tett rendőrségi feljelentést tavaly szeptemberben. A céget előtte az NBH hónapokig figyelte, vezetői telefonbeszélgetéseit a szakszolgálat lehallgatta.

Az ügyben nyilvánosságra került titkos lehallgatási felvételek erősen befolyásolták az MDF belügyeinek alakulását. Dávid Ibolya elnöki posztért induló kihívója, Almássy Kornél a botrány miatt visszalépett, Csányi Sándor, az OTP elnöke is belekeveredett a politikai huzakodásokba, a milliárdos forgalmú biztonsági cég csődbe ment.

A rendőrség két hete mégis bűncselekmény hiányában szűntette meg az UD Zrt. vezetői ellen államtitoksértés, magántitok jogosulatlan megismerése, valamint számítógépes rendszer feltörése miatt indított nyomozást.

Néhány nappal előtte az adócsalás és számlafegyelem megsértése miatt folytatott eljárást is leállította a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága, és Laborc volt az egyetlen, aki panasszal élt a döntés ellen.

A korábbi vádlók számára most megfordult az ügy, az ügyészség ugyanis egy tanúkihallgatás során meggyanúsította a volt titokminisztert, Szilvásy Györgyöt és kikérte az Országgyűléstől Dávid Ibolya mentelmi jogát is. Az NBH évkönyve néhány hónapja még az általa folytatott felderítés törvényességével és szakszerűségével büszkélkedett.

Laborc főigazgatói indulása sem volt zökkenőmentes. Szilvásy javaslatára került az NBH élére 2008 januárjában, de miután kiderült, hogy 1983 és 1989 között Moszkvában tanult az orosz hírszerzés akadémiáján, a NATO-ban is téma lett kinevezése. A parlament nemzetbiztonsági bizottsága nem támogatta Szilvásy választottját, de ez nem jelentett problémát Gyurcsány Ferenc számára. Laborc moszkvai kacsolatának még a New York Times is hosszú elemzést szentelt.

Az utódjelölt Balajti Lászlót is Szilvásy György nevezte ki a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat élére, egy időben Laborc kinevezésével. A Balajti által vezetett szolgálat foglalkozik a titkosszolgálati tevékenység technikai részével, vagyis például a lehallgatásokkal is. Így Balajtinak foglalkoznia kellett az UD körüli ügyekkel is.

Amikor Balajtit Szilvásy előléptette, akkor a Fidesz azt terjesztette, hogy ő is politikai bizalmasa az akkori titokminiszternek.

Az UD-ügyben Balajti tavaly októberben három fontos megállapítást tett nyilvánosan. Egyrészt közölte, hogy nem hallgattak le parlamenti képviselőket, másrészt megígérte, hogy aki ennek ellenkezőjét állítja, azt feljelenti. Ezzel fideszes politikusokat fenyegetett, de végül nem tett feljelentést. Egy, a Nepszavának adott interjúban pedig arról beszélt, hogy a nyilvánosságra került lehallgatott beszélgetés biztosan nem tőlük került ki.


NLCSh/Index