Jó, ha tudjuk!  
I. Költségkedvezmények fajtái és kérelmezése a polgári eljárásban
II. Költségmentesség a polgári eljárásban
   1. A költségmentesség fajtái
   2. Tárgyi költségmentesség
   3. Személyes költségmentesség
      a) Teljes személyes költségmentesség
      b) Részleges személyes költségmentesség
   4. A költségmentesség hatálya
III. Költségfeljegyzési jog a polgári eljárásban
   1 A tárgyi költségfeljegyzési jogos perek
   2. Költségfeljegyzési jog hatálya
IV. Költségmentesség a büntető eljárásban

I. A költségkedvezmények fajtái és kérelmezése a polgári eljárásban

A polgári eljárások során az alábbi költségkedvezmények alkalmazására kerülhet sor: - költségmentesség, - költségfeljegyzési jog, - illetékmentesség, - illeték-feljegyzési jog, - mérsékelt illeték.

Utóbbi két fajtáról az „Illeték, perköltség, pertárgyérték,” menüpontban olvashat.

A költségmentesség vagy egyéb költségkedvezmény engedélyezését Ön vagy a per megindítása előtt vagy azzal egyidejűleg, illetve az elsőfokú eljárást befejező határozat meghozataláig kérheti.

A kérelmet egy példányban kell előterjeszteni. Az ehhez szükséges vagyonnyilatkozat nyomtatványa beszerezhető bármely bíróság kezelőirodájában vagy letölthető a "Nyomtatványok" menüpontban.

II. Költségmentesség a polgári eljárásban

1. A költségmentesség fajtái

A polgári eljárásokban biztosított költségmentességnek alapvetően két fajtáját különböztethetjük meg:
- 1. tárgyi költségmentesség: amely a feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül, az eljárás/per tárgyára tekintettel illeti meg. A tárgyi költségmentesség minden esetben teljes költségmentességet jelent.
- 2 személyes költségmentesség: amely a feleket jövedelmi és vagyoni viszonyai alapján illeti meg. A bíróság által engedélyezett személyes költségmentesség lehet a) teljes vagy b) részleges költségmentesség.

2. Tárgyi költségmentesség

A tárgyi költségmentes eljárások körét külön jogszabályok állapítják meg.

A hatályos szabályok szerint külön jogszabály alapján tárgyi költségmentes eljárás például:
- a pszichiátriai betegek gyógykezelésének bírósági felülvizsgálatával kapcsolatos bírósági eljárások,
- a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes beteg jognyilatkozatának pótlása iránt indított perek
- a nyugellátás, hozzátartozói nyugellátás, egészségbiztosítási ellátások iránti igény érvényesítésével kapcsolatos minden eljárás
Tárgyi költségmentesség esetén a feleket a teljes költségmentesség illeti meg, nevezetesen:
- illetékmentesség,
- mentesség az eljárás során felmerülő költségek előlegezése, és –főszabályként– megfizetése alól, (tanú- és szakértői díj, ügygondnoki és tolmácsi díj, helyszíni tárgyalás és szemle költsége stb.)
- pártfogó ügyvédi képviselet

3. Személyes költségmentesség

Azt a felet, aki jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán a perköltséget fedezni nem tudja, jogai érvényesítésének megkönnyítése végett – kérelmére – részleges vagy teljes költségmentesség illeti meg. A személyes költségmentességet a bíróság engedélyezi.

A személyes költségmentesség engedélyezésének két kötelező és egy mérlegelhető esetköre van.

Költségmentességben kell részesíteni:
- ha a fél jövedelme nem haladja meg a munkaviszony alapján megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (ez 2009-ben 28.500,- forint), és vagyona – a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakon felül – nincs;
- ha a fél rendszeres szociális segélyt kap (ez esetben a fél jövedelmi és vagyoni viszonyait a bíróságnak nem kell vizsgálnia).

A teljes személyes költségmentesség ezen felül is csak kivételesen, és csak akkor engedélyezhető, ha a várható perköltség összege a rendelkezésre álló adatok alapján előreláthatóan lehetetlenné teszi a bírósághoz fordulást.

A bíróság mérlegelési jogkörben engedélyezheti a költségmentességet: ha az előző feltételek ugyan nem állnak fenn, de a bíróság a fél egyéb körülményeinek figyelembevételével megállapítja, hogy a fél létfenntartása veszélyeztetett

Az a fél, akinek eltartásáról szülője köteles gondoskodni, vagy aki házastársával együtt él, csak akkor részesíthető költségmentességben, ha annak előfeltételei mind őrá, mind szülőjére, illetőleg házastársára nézve fennállnak. A fél és szülője, illetőleg házastársa között folyó perekre ez a szabály nem terjed ki.

Nem részesülhet a fél személyes költségmentességben:
- ha azt külön törvény kizárja,
- ha a fél perlekedése rosszhiszeműnek vagy már előre teljesen eredménytelennek látszik,
- ha a fél engedményesként lép fel, és valószínűnek mutatkozik, hogy az engedményezés a költségmentes perlés lehetővé tételét célozta.

a) Teljes személyes költségmentesség

Teljes személyes költségmentesség esetén a felet ugyanazon kedvezmények illetik meg, melyek a tárgyi költségmentes perekben érvényesülnek.
- illetékmentesség,
- mentesség az eljárás során felmerülő költségek előlegezése, és - főszabályként - megfizetése alól, (tanú- és szakértői díj, ügygondnoki és tolmácsdíj, helyszíni tárgyalás és szemle költsége, stb.)
- pártfogó ügyvédi képviselet.

A pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése azonban nem a bíróság, hanem az Igazságügyi Hivatal Jogi Segítségnyújtó Szolgálatának hatáskörébe tartozik. A hivatal címét a „Külső linkek” menüpontban érheti el.

A pártfogó ügyvéd díját ebben az esetben az állam előlegezi, és a fél pervesztessége esetén az állam viseli.

b) Részleges személyes költségmentesség

A teljes költségmentesség a fentiekben meghatározott valamennyi költségre, a részleges költségmentesség pedig a költségek meghatározott hányadára, vagy tételesen meghatározott költségekre vonatkozik. Ha a fél részleges költségmentességben részesül a mentességgel nem érintett költségekre megilleti a költségfeljegyzés joga.

A részleges költségmentesség tehát azt jelenti, hogy a fél nem köteles a perköltség előlegezésére, de csak a bíróság által megállapított költségeknek, vagy a költségek meghatározott hányadának viselése alól mentesül. A részleges költségmentesség lehet százalékos költségmentesség (például a perköltség 50 %-ának megfizetése alól mentesül), vagy kiterjedhet egyes tételesen meghatározott költségelemekre is (például egy nagyobb összegű szakértői díjat nem kell viselni, de az eljárási illetéket meg kell fizetni).

4. A költségmentesség hatálya

A költségmentesség hatálya – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a kérelem előterjesztésétől kezdve a per egész tartamára, valamint a végrehajtási eljárásra is kiterjed

A költségmentesség azonban nem mentesít:
- az ügygondnoki díj megfizetése alól,
- a végrehajtási eljárás során le nem rótt illeték és az állam által előlegezett költségek viselése alól,
- az ellenfél javára megítélt perköltség megfizetése alól.

Ha tehát a költségmentességben részesülő fél pervesztes lesz, az ellenfél költségeit (pl. ügyvédjének munkadíját és készkiadásait) meg kell fizetnie.

III. Költségfeljegyzési jog a polgári eljárásban

A költségmentességgel ellentétben a törvény a költségfeljegyzési jognak egyetlen fajtáját nevesíti: a tárgyi költségfeljegyzési jogot. A külön jogszabályban meghatározott perekben a felet jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintet nélkül illeti meg a költségfeljegyzési jog.

A tárgyi költségfeljegyzési jog alapján a jogszabályban meghatározott perekben a fél helyett az állam előlegezi meg az illetéket és az eljárás során felmerülő egyéb költségeket, de a feljegyzett illetéket és a megelőlegezett költségeket a perköltségviselés szabályai szerinti pervesztes fél köteles az eljárás végén megfizetni az államnak.

1. A tárgyi költségfeljegyzési jogos perek

- az apasági és származás megállapítása iránti egyéb per,

- a szülői felügyelet megszüntetése vagy visszaállítása iránti per,

- a gyermek elhelyezésével és átadásával, valamint a kapcsolattartással összefüggő per,

- a törvényen alapuló tartással kapcsolatos per,

- bűncselekménnyel a személy életében, testi épségében vagy egészségében okozott kár megtérítése iránti igény érvényesítése.

A tárgyi költségfeljegyzési jog nem mentesít a vértulajdonság-vizsgálat és a származás megállapításához szükséges más orvosszakértői (élettani) vizsgálat költségeinek előlegezése alól az apasági és származás megállapítása iránti perekben.

A tárgyi költségfeljegyzési jog kedvezménye természetesen nem zárja el a feleket attól, hogy ezen perekben személyes költségmentesség iránti kérelmet terjesszenek elő. A személyes költségmentesség engedélyezése esetén ugyanis a fél részben vagy egészben – az engedélyezett személyes költségmentesség teljes vagy részleges voltától függően – mentesül a feljegyzett illeték és az állam által megelőlegezett költségek megfizetése alól is, nemcsak a megelőlegezése alól..

2. A költségfeljegyzési jog hatálya

A költségfeljegyzési jog hatálya kiterjed a per egész tartamára, valamint a végrehajtási eljárásra is.

A költségfeljegyzési jog azonban nem mentesít:
- az ügygondnoki díj megfizetése alól,
- a végrehajtási eljárás során le nem rótt illeték és az állam által előlegezett költség viselése alól,
- az ellenfél javára megítélt perköltség megfizetése alól

IV. Költségmentesség a büntető eljárásban

Ha a terhelt a jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán a bűnügyi költséget előreláthatóan nem tudja megfizetni, és ezt a külön jogszabályban meghatározott módon igazolta, a terhelt vagy védője kérelmére a bíróság, illetőleg az ügyész határoz arról, hogy a terhelt részére személyes költségmentességet engedélyez. A személyes költségmentesség engedélyezése esetén a terhelt kérelmére a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság védőt rendel ki és a kirendelt védő díját és költségét az állam viseli.

1. Feltételei

A személyes költségmentesség engedélyezésének feltétele, hogy a terhelt (a továbbiakban: kérelmező) egy hónapra eső jövedelme egyedülélő esetében ne haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a kétszeresét, közös háztartásban élők esetén a háztartásban az egy főre jutó havi jövedelem ne haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. (ez 2009-ben 28.500,-Ft) A háztartáshoz azokat a személyeket hozzá kell számítani, akiknek az eltartásáról a kérelmező köteles gondoskodni. Ha a kérelmező szorul eltartásra, e feltételnek a tartásra köteles rokon jövedelme tekintetében kell teljesülnie.

A személyes költségmentesség engedélyezésének további feltétele, hogy a kérelmező a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakon, a megélhetéséhez szükséges termelő- és munkaeszközökön, és azon az ingatlanon kívül, amelyben lakik, egyéb vagyonnal ne rendelkezzen. E feltételnek teljesülnie kell a kérelmezővel közös háztartásban élő házastárs, élettárs, illetőleg a kérelmező eltartásáról gondoskodni köteles rokon tekintetében is.

Jövedelmi és vagyoni helyzetének vizsgálata nélkül személyes költségmentességben kell részesíteni a kérelmezőt, ha
a) kiskorú és átmeneti vagy tartós nevelésbe vették;
b) ő vagy eltartásra szoruló kérelmező esetén az eltartásáról gondoskodni köteles személy időskorúak járadékában vagy rendszeres szociális segélyben részesül;
c) hajléktalan.

2. Kérelmezése

A személyes költségmentesség engedélyezése iránti kérelmet a terhelt vagy védője a vádemelést megelőzően az eljáró nyomozó hatóságnál - amely azt az illetékes ügyészséghez továbbítja -, a vádemelést követően a bíróságnál nyújthatja be, legkésőbb a vádirat közlésétől számított tizenöt napon belül.

A kérelmet az erre rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani, ami megtekinthető a "Nyomtatványok" menüpontban és beszerezhető a bíróság 14. számú kezelőirodáján továbbá a nyomozó hatóságnál, az ügyészségnél; illetve ha a kérelmező fogva van, a fogvatartás helyén.

/Forrás: Komárom-Esztergom Megyei Bíróság honlapja./

B.Kiss-Tóth László

Híre