Érdektelen közélet, minőséghiány, kevés idő, magas árak – négy ok, ami miatt csökken a nyomtatott sajtótermékek olvasottsága. Az internet nem veszély, ellenkezőleg – áll egy sajtópiaci változásokat elemző tanulmányban.  Nincs ok-okozati összefüggés a nyomtatott sajtó olvasóinak csökkenése, a példányszámok csökkenése, és az internethasználat növekedése között - adja meg a kezdőlökést a MediaCom Business Science és a Forsense Piackutató Intézet „Fogyasztók és lapkiadók a digitális térben” című sajtópiaci elemzése. Mi változott akkor gyökeresen meg? – erre kereste a választ a kutatás.

Az alapkérdés az volt, hogy a válaszadók a nyomtatott sajtót és az internetet gyakrabban, vagy ritkábban használják-e, mint 5-6 évvel ezelőtt? A nyomtatott sajtó esetében a napilapokra és a magazinokra külön rákérdezett a kérdőív.

Több
Mindkét nyomtatott sajtóterméktípus esetében a megkérdezettek durván 40 százaléka válaszolta azt, hogy kevesebbet, vagy sokkal kevesebbet olvassa őket, mint 5-6 évvel korábban, és mindössze 12 és 9 százalék mondta, hogy többet olvas napilapot illetve, magazint. Ez utóbbiak java a 18-24 éves korosztályból kerül ki, akik értelemszerűen 5-6 évvel ezelőtt kevesebbet olvastak nyomtatott sajtótermékeket. Ugyanakkor intenzitásban jócskán lemaradnak azoktól (értsd: kevesebbet vesznek, vagy ritkábban olvasnak), akik változatlan médiafogyasztási szokásokkal rendelkeznek, és akik 63 százaléka napi rendszerességgel olvas napilapot.

A fiatalok közötti napilapolvasás-növekedés azért is érdekes, mert közöttük a legmagasabb az internethasználók aránya, amiből a tanulmány óvatosan bár, de kijelenti, hogy: „a fiatalok esetében az internetezés együtt jár a napilapokkal és a magazinokkal töltött idő megnövekedésével.” A további tanulságok pontokba szedve:

• A korcsoportonkénti megoszlás „U” alakot ír le, miszerint az ember fiatal és idősebb korában több nyomtatott sajtóterméket olvas
• A napilap, mint termék férfiasabb jellege továbbra is megmarad
• A magazinolvasóvá válás inkább valószínű a szakközépiskolát végzett fiatal nők körében
• A napilappiacra való belépés a gimnáziumi végzettségű, de még tanuló férfiak esetében várható eredmény

Kevesebb
A felnőtt népesség közel 40 százaléka vallja magáról, hogy kevesebbet nyomtatott sajtót olvas, mint 5-6 évvel korábban, ami több millió embert jelent.

• Nincs végleges kivonulás, csak ritkábban veszik kezükbe az adott laptípust
• A 25-34 éves nők 53 százaléka mondott le a nyomtatott sajtótermékek olvasásáról
• A családalapítás időszakában csökken látványosan a sajtóra fordított kevesebb idő
• A férfiak koruk előrehaladtával egyre kevesebb magazint olvasnak
• A nettó jövedelem sem az aktuális olvasási gyakorisággal, sem pedig az olvasás csökkenésével nem áll összefüggésben.
• A TV-ra vagy a rádiózásra szánt idő mennyisége önmagában nem oka az olvasás csökkenésének.

Okok
A válaszadók kiugróan magas arányban két okkal magyarázták, hogy miért olvasnak kevesebb napilapot illetve magazint. Az egyik, hogy az interneten elég információhoz jutnak, a másik, hogy az interneten is megtalálják az őket érdeklő tartalmakat. Szintén jelentős számú válaszadó a tévé és a rádió jelenlétével indokolta a kevesebb sajtófogyasztását, de érdemes még kiemelni néhány szempontot összevonva, amik a napilapok és a magazinok esetében ugyanolyan magyarázó erővel bírtak:

• Nem érdekli őket annyira
• Túl drágák
• Munkájuk megváltozott, ezért nincs rá idejük

Az elemzés azzal foglalja össze a tapasztalatokat, hogy a tartalomélvező emberképet fokozatosan felváltja a tartalomkereső ember, az információhoz való belső attitűd kerül előtérbe, a klasszikus státusbeli különbségek egyre kevésbé magyarázzák a folyamatokat.

Bátorfy Attila
A szerző cikkei

(Forrás: Kreatív Online)

if(!window.goA)document.write('<sc'+'ript src="http://imgs.adverticum.net/scripts/gwloader.js?ord='+Math.floor(Math.random()*1000000000)+'" type="text/javascript"></sc'+'ript>');if(window.goA)goA.addZone(61913,{displayOptions:{bannerhome:'http://ad.adverticum.net'}});