A cigarettában lévő dohány baktériumok sokaságának adhat otthont – szó szerint százával hemzsegnek benne a különböző mikrobák, köztük számos kórokozó, derül ki egy nemrégiben közzétett tanulmányból.

A cigaretta egészségkárosító hatásával foglalkozó cikkek szinte mindegyike azzal kezdődik, hogy az aktív és passzív dohányosok körében milyen magas a légzőszervi megbetegedések kockázata, s hogy gyengül az immunrendszer. Arról viszont senki nem beszél – állítja egy amerikai kutató, Amy Sapkota, hogy a cigaretta fertőzések forrása is lehet. Nemrégiben megjelent eredményei ezt támasztják alá.

Ha a dohányban található mikrobák életképesek, amit még nem bizonyítottak, a cigaretta kézbe vagy szájba vétele elég lehet egy fertőzés összeszedésére.

Az elképzelés, hogy a dohány életképes csírákat tartalmaz, azonban nem pusztán feltételezés. Számos kutatócsoport tenyésztett már ki laboratóriumban, táptalajon baktériumokat dohányról. Ezekben a korábbi vizsgálatokban azonban csupán egy-két fajt kerestek és vizsgáltak.

Sapkota tanulmányában az az újdonság, hogy kollégáival a cigarettába csomagolt dohányban található összes baktérium genetikai anyagát tesztelték. Steril körülmények között felnyitották a cigarettákat, majd a dohányon egy sor vizsgálatot végeztek el. Például izolálták az örökítőanyagot, majd kinyerték belőle a 16S régióként ismert hosszú, fajspecifi kus DNS-szakaszokat. Ezeket a genetikai szegmenseket aztán ismert baktériumfajok 16S-szakaszaival hasonlították össze. Sapkotáék közel 800 különböző baktériumfaj 16S-szakaszával vetették össze genetikai mintáikat, és több száz egyezést találtak a négy leggyakrabban szívott ismert cigarettamárka tesztelt mintáiban.

Nemrégiben közzétették a vizsgálataik során azonosított baktériumok listáját, melyen a dohányban leggyakrabban található fajokat adják meg. Ezek közé tartozik a Campylobacter, mely élelmiszer-fertőzést és Guillain-Barre-szindrómát okozhat (gyomorrontásszerű tünetekkel járó fertőzést követő, idegeket érintő gyulladásos megbetegedés); a Clostridium, mely ételmérgezést okozhat; a Corynebacterium, mely tüdőgyulladás és egyéb betegségek kiváltásában vehet részt; az ismert E. coli, a Klebsiella, a Pseudomonas aeruginosa és a Stenotrophomonas maltophilia, melyek nem csupán a tüdőgyulladással hozhatók kapcsolatba, de húgyúti fertőzésekkel is, és számos Staphylococcus-faj, melyek a gyakori és súlyos kórházi fertőzések hátterében állhatnak.

Egyesek azzal cáfolják Sapkota elképzelését, hogy a cigaretta égése során keletkező hő megöli a dohányban rejtőző baktériumokat. A kutató azonban nincs meggyőződve arról, hogy ez így is van. A cigaretta égő végétől távoli ponton lévő dohány kellemes hőmérsékletet teremthet a baktériumoknak. Vajon nem fordulhat elő, hogy a még el nem égett részeken átgomolygó füst magával visz néhány csírát, és a tüdőbe szállítja? Természetesen a dohányosok számtalanszor ki vannak téve a fertőzésnek, anélkül is, hogy rágyújtanának.

Továbbá nagyobb a dohányban lévő mikrobákkal való érintkezés lehetősége azoknál az embereknél, akik a dohányt rágják vagy orron keresztül szippantják fel. A dohányból számos potenciálisan veszélyes, toxikus vegyületet izoláltak. Sapkota azt állítja, hogy a dohánytermékekben található baktériumok riválisai lehetnek a cigarettában lévő vagy az elégésekor keletkező karcinogén és egyéb mérgező vegyületeknek.

Sapkotáék vizsgálatakor csupán 7-800 baktérium faj örökítőanyagát tartalmazó úgynevezett DNS-csipekhez lehetett hozzájutni, azonban az újabban beszerezhető tesztek már 5000 vagy még több faj genetikai anyagának vizsgálatát teszik lehetővé. A kutató a jövőben szeretné kideríteni, mely dohánytípusokban található legnagyobb valószínűséggel életképes csíra, és azt is, hogy ezek vajon tényleg bekerülnek-e a szervezetbe akár a dohányzás során, akár az el nem égett dohány szájba kerülése révén.