*Szegeden, a Vértó melletti domb tetején, a tavaly avatott Magyar Életfa
mellett 2009. augusztus 1. óta áll a Székely Himnusz emlékműve, előtérben a
Boldogasszonnyal. A fából faragott szoborcsoportban egész alakos szobra van
az 1921-ben született Székely Himnusz szerzőinek, Csanády György költőnek és
Mihalik Kálmán zeneszerzőnek. Az Apró Juhász János, szegedi önkormányzati
képviselő által kezdeményezett és megvalósított emlékmű megalkotója Barta
János szobrászművész. A Székely Nemzeti Tanács köszönetét és üzenetét Mózes
Gyula, a Székelyudvarhelyi Székely Tanács elnöke tolmácsolta. Az emlékmű
leleplezésénél az ünnepi beszédet Patrubány Miklós, a Magyarok
Világszövetségének elnöke mondta, aki maga is székely.

* *Augusztus 1-én reggel az ünnepség szervezői megkoszorúzták
Mihalik Kálmán, a Székely Himnusz zeneszerzőjének szegedi sírját. Mózes
Gyula, aki a  Székely Nemzeti Tanácsot képviselte a szegedi ünnepségen,
elmondta, hogy előző nap Székelyudvarhelyen megkoszorúzta Csanády György, a
Székely Himnusz költőjének sírját.

A szoborcsoport leleplezése előtt mondott ünnepi beszédében
Patrubány Miklós elmondta, hogy a székelység népként határozza meg magát,
mely nép a magyar nemzet elválaszthatatlan része. A továbbiakban részletesen
kifejtette, hogy miért illeti meg a székely népet az önrendelkezés joga.

A Magyarok Világszövetségének elnöke hangsúlyozta: a székely nép akkora
területen él, mint az EU tag, önálló államisággal rendelkező Szlovénia, és e
területen közel egymillió székely 87%-os többséget alkot. A székely nép
rendelkezik saját nyelvvel, a magyarral, és a ma élő népek között azon
kevesek közé tartozik, amelynek saját írása is van - a székely rovásírás,
amelyről egy olasz írás-kutató 2007-ben kiadott angol nyelvű könyvében
fejtette ki, hogy az minden ma ismert írás "édesanyja". (Michelangelo Naddeo
- *The Ugaritic abjad, a rovás alphabet)*

*A székely nép, - amely Kőrösi Csoma Sándor 1825-ben kelt,
Kennedy századoshoz, indiai angol katonai parancsnokhoz írt levelében
foglaltak szerint, Krisztus urunk születése után a negyedik században
telepedett meg Erdélyben - évezredes életében bizonyította, hogy képes
önmagát kormányozni. Ezt bizonyítja a székely falvak önkormányzati jogrendje
és annak számos eleme, a bíróválasztásra, a közösségi erőforrások
használatára és a pásztorok megbízására vonatkozó írásos szabályozás. A
székely nép székekben való önszerveződése, nevében és szellemiségében
egyaránt a ma ismert, és az EU-ban ajánlott szubszidiarítás elvének (sedes =
szék) korai megtestesítője és előfutára. Miként előfutára volt az európai
jogalkotásnak az 1505-ben Székelyudvarhelyen elfogadott Székely Constitutio,
amely kétszáz évvel megelőzve Európát, törvényben mondta ki a személy
szabadságát, mely szerint székely embert érvényes bírói döntés hiányában
fogva tartani tilos.

A teljes székely nép önkormányozó képességét az MVSZ elnöke a
már említett székely alkotmánynak a bírókra vonatkozó szigorú
szabályozásával szemléltette:

*"Azon bíró, ki isten és ország törvényeitől elhajolva, könyörgés vagy
ajándék által megnyeretve, részrehajló lenne, számüzessék, minden ingóságai
felprédáltassanak, ingatlan jószágai elvétessenek, s Székelyföldön soha ne
lakhassék. Ekként bűnhödjék még az is, ki maradásában, vagy
visszajövetelében fáradozna."  *

A székely népet megilleti a teljes körű önrendelkezés joga,
hiszen immár nem csak himnusza, hanem azt képi megjelenítéssel megörökítő
emlékműve is van - zárta ünnepi beszédét Patrubány Miklós, arra bíztatva
székelyeket és magyarokat, hogy Koszovó függetlenedését követően, a
kiesbbségi jogokért folytatott harcukban cseréljék le szóhasználatukban az
autonómia szót az önrendelkezéssel.

Mózes Gyula, a Székely Nemzeti Tanács képviselője felolvasta
üzenetét, amely nyomatékkal érzékeltette, hogy a magyar politikai osztály
magára hagyta az önrendelkezéséért küzdő, kisebbségi sorsba kényszerített
székelységet. Példaként Orbán Viktor korábbi bíztatásait szembesítette azzal
a szavazattal, amellyel 2006. szeptember 26-án a magyar parlamenti pártok
képviselői, közöttük Orbán Viktor pártelnök és társai feltétel nélkül
megszavazták Románia EU-s csatlakozását, annak ellenére, hogy a Székely
Nemzeti Tanács tételesen kérte, hogy ezt csakis Székelyföld autonómiájának
szavatolása esetén tegyék meg.

Az emlékművet Sólyomfi Nagy Zoltán táltos, áldotta meg.

A Székely Himnusz emlékművének felavatása alkalmából Patrubány
Miklós a Magyarok VII. Világkongresszusa által kiadott *A Fordulat* c.
emlékéremmel tüntette ki Apró Juhász János kezdeményező főszervezőt, és
emléklapokat osztott azoknak, akik e vállalást tevőlegesen segítették.

Az egész napos szegedi ünnepség keretében nyolc tölgyfát
ültettek a magyar történelem nyolc nagyjának. Az emlékfával megörökítettek
névsora: Kossuth Lajos, II. Rákóczi Ferenc, Dobó István, Hunyadi János,
Bocskai István, Zrínyi Miklós, Baján Nagy Kagán és Zrínyi Ilona. A Magyarok
Világszövetségének képviselői az emlékfákhoz föld ereklyét, hoztak
történelmünk nagyjainak szülőhelyéről.

A Magyarok Világszövetségének Elnökségét az MVSZ elnökén kívül
Fuksz Sándor, az MVSZ Felvidéki Országos Tanácsának elnöke, és Ádám Jenő
Horvátországból képviselte. Az általuk mondott beszédekre, miként az egész
emlékfaültetésre sajtószolgálatunk külön közleményben visszatér.

Budapest, 2009. augusztus 2-án
MVSZ Sajtószolgálat

B.KISS-TÓTH LÁSZLÓ

HÍRE