Vilag tv regio: Bokor Imre: Király Béla nemzetőr élete

Szeretettel köszöntelek a Világ Tv - videós portál és közéleti újság kö

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 199 fő
  • Képek - 8063 db
  • Videók - 216 db
  • Blogbejegyzések - 776 db
  • Linkek - 27 db

Üdvözlettel,

Világ Tv - videós portál és közéleti újság vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Világ Tv - videós portál és közéleti újság kö

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 199 fő
  • Képek - 8063 db
  • Videók - 216 db
  • Blogbejegyzések - 776 db
  • Linkek - 27 db

Üdvözlettel,

Világ Tv - videós portál és közéleti újság vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Világ Tv - videós portál és közéleti újság kö

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 199 fő
  • Képek - 8063 db
  • Videók - 216 db
  • Blogbejegyzések - 776 db
  • Linkek - 27 db

Üdvözlettel,

Világ Tv - videós portál és közéleti újság vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Világ Tv - videós portál és közéleti újság kö

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 199 fő
  • Képek - 8063 db
  • Videók - 216 db
  • Blogbejegyzések - 776 db
  • Linkek - 27 db

Üdvözlettel,

Világ Tv - videós portál és közéleti újság vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

EGY  IGAZ/TALAN?/  MAGYAR  EMBER  2.
   
 
Néplap, 2008, február 7 - 09:34

„Az újabbkori történelemben nem volt olyan esemény, amelyről annyit hazudtak volna, amelyet annyira eltorzítottak és beszennyeztek volna, mint a magyar forradalmat”,- állapította meg leslie bain, neves nyugati újságíró, aki az ’56-os forradalom idején budapesten volt, és jól ismerte hazánkat, valamint nyelvünket. Megállapítható, hogy számos „szent forradalmár tehénnek” tartott személy is bekapcsolódott forradalmunk és szabadságharcunk torzításába, élve a létrejött zavaros (nehezen rekonstruálható) helyzettel, visszaélve az emberek hiszékenységével. Emelt hangerővel, kitalált történetekkel és esetenként egymás „igazolásával” népszerűsítik magukat, kitüntetések, funkciók és különféle elismerések vagy juttatások tömegére tartanak igényt olyan tettekért, amelyek elsöprő többségét a harcokban elesettek vagy a 301-es parcellában elhantoltak hajtottak végre. A háry jánosok egyik díszpéldánya király béla, aki minden rezsimet kiszolgált, mindenhol (mások elárulásával vagy cserbenhagyásával) „előrerukkolt” a ranglétrán, és mindenkitől elvárta, hogy elhiggyék a hazugságait. Ideje lenne a brit kormánynak azt a gyakorlatát követni, amikori ceausescut 1989 decemberében megfosztotta az 1978 júniusában lezajlott londoni látogatása alkalmából adományozott bath kitűntetés nagykeresztjétől, mert napvilágra került negatív tevékenysége miatt méltatlannak találták a kitüntetés birtoklására. Király béla is rászolgált arra, hogy brezsnyevi mennyiségű kitüntetéseitől és egyéb címkéitől „megszabadítsák”.

ÖSSZEÁLLÍTÁS, TÖRTÉNELMÜNK LEGNAGYOBB SZÉLHÁMOSÁNAK ÉLETRAJZÁBÓL

Király Béla versenytárs nélkül nyerné el a magyar történelem legnagyobb, legügyesebb, leggátlástalanabb, leghazugabb, legszerencsésebb és legjellemtelenebb köpönyegforgatójának járó címkét. Ez a szerencselovag minden bonyolult helyzetből győztesen került ki, mindig tudta, hogy mikor, miért és kinek az oldalára kell állni, illetve ki ellen kell fordulni. Háry Jánost meghazudtoló meséivel jutott újabb és újabb kitüntetéshez, pozícióhoz vagy rendfokozathoz. Karrierjét nagyban segítette határozott és jól időzített fellépése, illetve mások hiszékenységének, felületességének vagy tájékozatlanságának a kihasználása. Legnagyobb erősségének bizonyult a meggyőzőnek tűnő magyarázkodása, valamint átlagon felüli (fejlett) alkalmazkodóképessége.

ÉLETRAJZI RÉSZLETEK

Király Béla a Ludovika Akadémiát végezte 1935-ben, hadnagyi, főhadnagyi majd századosi rendfokozatokban szolgált a honvédségnél, különféle csapattiszti beosztásokban, főként szervezési és ellátási (GH - Gazdasági Hivatal) vonalon. Horthy eltávolítását követően Szálasi, szolgálatába állt, és egykori tanára, Beregfy Károly vezérezredes (honvédelmi miniszter) mellett osztályvezetői beosztásban dolgozott, majd a Honvédelmi Minisztérium Kőszegre történő áttelepülésekor önként jelentkezett a város védelmére. A szovjet csapatok megjelenésekor, elöljárói parancs (hozzájárulás) és a tisztikar tájékoztatása nélkül, harmadmagával (fehér zászlóval) átment az ellenséghez, átadta nekik a parancsnokság okmányait és a város körüli aknazárak telepítési vázlatát (rajzait).

A szovjetek nem akceptálták a szolgálatát, hadifogságba került, ahonnan (szállítás közben) megszökött, és Budapesten belépett a Magyar Kommunista Pártba, majd felvételt nyert az új honvédségbe, ahol hamarosan őrnaggyá léptették elő.

Kimutatván az előző rendszerrel szembeni „ellenszenvét”, az ÁVH elődjének számító (hírhedt) Katonapolitikai Osztályon terhelő vallomást tett Beregfy Károly vezérezredes, Kozma István altábornagy, Czebe Jenő és Berkó István alezredesek ellen. Beregfyt és Kozmát kivégezték, Czebét menekülés közben agyonlőtték, Berkót pedig börtönbüntetésre ítélték.

„Érdemei” elismeréséért viharos gyorsasággal haladt a ranglétrán. 1949. aug. 29-én, a Honvédség Házában, már ezredesként hangoztatta tiszttársai előtt (Pálffy György altábornagy vádirathoz kapcsolódva), saját véleményét: „hazaáruló, költekező életmódot folytató, és hazánkat a Szovjetuniótól elszakítani akaró imperialista kém” címkéket akasztgatva Pálffyra.

Schubert Katalin, 1997-ben megjelent,- Szembenézni a történelemmel c. könyvének 98. oldalán (Kornétás Kiadó, - Budapest -) viszont, mintha - anno dacumál – mi sem történt volna, ezeket nyilatkozza Pálffyról: „…nagyon szerettem és tiszteltem Pálffyt…”, majd a 102. oldalon: „…Pálffynak mint karizmatikus embernek a seregen belül követői voltak. Én is az voltam”.(Sic!) Ekkora arcátlan nyilatkozat láttán kikerülhetetlen a kérdés: vajon mi lett volna, ha nem szerette és nem tisztelte volna Pálffyt olyan nagyon?

Sólyom László altábornagy letartóztatását követően (1950-ben), már vezérőrnagyként hallatta hangját egy nagyaktíván, és „fasiszta csirkefogónak” titulálta tábornok kollégáját, méltó büntetést kérve „szörnyű” vétkei ellentételezésére!

Irányító szerepe volt, a Város-liget mellett lévő Regnum Marianum templom felrobbantásában, de minden igyekezete ellenére kegyvesztett lett, 1952-ben letartóztatták, első fokon halálra, másod fokon pedig életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. 1956. szept. 5-én visszanyerte szabadságát.

1956. szeptember 14-én (levélben) felajánlotta szolgálatát Bata István honvédelmi miniszternek, hivatkozva arra, hogy továbbra is a rendszer elszánt híve, akit a börtönévek nem változtattak meg a szocialista igazság iránti hitében.

1956. okt. 21-től 29-ig kisebb műtéti beavatkozás miatt „lekéste” a forradalmat!

1956. okt. 29-én (este) a győztes forradalmárok mellé állt, és a megalakulási fázisban lévő Nemzetőrség előkészítő bizottságának tiszteletbeli elnökévé választották. Ekkor felvette a kapcsolatot Nagy Imrével, és kérte, hogy hozzák létre a Nemzetőrség Főparancsnokságát, önmagát jelölvén meg a főparancsnoki tisztségre. Nagy Imre elutasította a javaslatot, csupán egy előkészítő bizottság felállításába egyezett bele.

1956. okt. 31-én a Népköztársaság Minisztertanácsa Király Bélát kinevezte Budapest KATONAI PARANCSNOKÁVÁ (!).

1956. nov. 4-én a korareggeli órákban, a szovjetek második intervenciójakor (Nagy Imre rádiószózatát követően), Király Béla néhány társával együtt, a Nemzetőrség parancsnokságát a Deák Ferenc térről a BM Szabadság hegyi centrumában lévő „váltóállásba” helyezte át. Arról elfelejtkezett, hogy „váltóállás” nem létezik, és Budapest (kinevezett) katonai parancsnokaként tájékoztatni kellene alárendeltjeit a terveiről, valamint a tennivalókról.

Valójában,- még a nemzetőröket sem tájékoztatta. Sem Budapesten, sem vidéken nem kaptak információt a nemzetőrök „főparancsnokuk” hollétéről és szándékáról.

1956. november 10-e körül Ausztriába távozott, a fővárosból vele távozott nemzetőreit is magukra hagyta. Nyugaton (átmenetileg) Kéthly Annához csatlakozott, majd a Nemzetőrség Főparancsnokaként „adta el magát” számos helyen (intézményekben, fórumokon, helységekben, stb.). Az ’56-os forradalomban és szabadságharcban játszott (saját előadásaiban feltupírozott és kiszínezett) „érdemeiért” kosárszámra „zsebelt be” okleveleket, tiszteletbeli polgár címeket, kitüntetéseket, előadói (tanári) kinevezéseket, igényt tartva a különféle tudományos társaságok (szervezetek) tagsági (ezen belül elnökségi) helyeire.

1989-ben hazatért, elítélte Rákosit, Farkast, Gerőt és bandájukat, mindazokat, akiket gátlástalanul kiszolgált, és akikkel együttműködött egyes koncepciós perek során a perbefogottak bitó alá „tuszkolásában”.

1990-ben független jelöltként országgyűlési képviselővé választották, de három hónap elteltével „átigazolt” az SZDSZ frakcióba.

1998-ban a FIDESZ-felé orientálódott és Orbán Viktor katonai főtanácsadója lett. Az Orbán kormány bukása után azt nyilatkozta, hogy tanácsait sohasem vették figyelembe, ezért Medgyessy majd Gyurcsány felé „nyitott”, akik egy-egy kitüntetéssel honorálták lojalitását.

BIZONYÍTÓ ANYAGOK ÉS MAGYARÁZATOK

I.

KŐSZEG

Király szerint ő volt a Kőszeget védő dandár parancsnoka, és egyedül az ő érdeme, hogy Kőszegnél egy puskalövés sem dördült el, mert átadta a várost, 16 löveget és 1500-2000 katonát a szovjeteknek.

1/ Királynak minden szava hazugság! Kőszeget számos bombatámadás érte (éjjel/nappal), tüzérségi lövegekkel és aknavetőkkel is lőtték, majd harckocsikkal támogatott gyalogságot vetettek be a védők ellen.

2/ Kőszegen nem volt dandár (egy gyenge harcértékű műszaki és rendészeti alegységekkel megerősített zászlóaljnyi erő védte a várost, kiegészítve egy légvédelmi tüzérosztállyal), tehát Király Béla nem lehetett dandárparancsnok! A védelem irányításával Kubicza Kázmér vezérkari ezredes volt megbízva, aki mellett Király Béla százados segédtiszti (parancsőr-tiszti) feladatokat látott el.

3/ Király Béla, elöljárójának tudta és engedélye nélkül, harmadmagával, Paraj Ágoston századostól eltulajdonított (ellopott) gépkocsival átment a szovjetekhez, magával vitte a parancsnokság iratait (okmányait), Szilvási Lajos hadnagy által készített aknatelepítési tervrajzot és Paraj százados személyes poggyászát (is).

A zászlóalj-(harci)naplóból, valamint Detre Gyula főhadnagy (századparancsok) visszaemlékezéséből (Antológia Kiadó, Lakitelek, 2007,. TÖRTÉNELEM KÖZELRŐL) kitűnik, hogy Király Béla dezertálása akkor derült ki, amikor egy magyarul jól beszélő (a védőket megadásra felszólító) ruszin katonákból álló szovjet járőrt fogságba ejtették Detre Gyula harcosai, és a ruszinok a kihallgatásuk során elmondták, hogy Király százados egy szovjet tábornok társaságában volt az alakulatuknál, ők indították a járőrt a magyar védővonal közelébe, az ultimátum közlése céljából. A Hadtörténeti Intézet és Múzeum levéltárában fellelt zászlóalj-(harci)naplóból kitűnik, hogy Kőszeg városában és környékén (Király árulását követően) még további súlyos harcok folytak, a zászlóalj csak a lőszerük rohamos fogytával vonult ki Ausztria irányába, négyszer lettek bekerítve, de mindig kitörtek a gyűrűből. A szovjetek a városban tartózkodó férfiakat és nőket külön összegyűjtötték, fosztogattak és raboltak (Sic!).

Király Béla tehát nem a várost mentette meg, hanem önmagát próbálta „beajánlani” a szovjetekhez. Minősíthetetlen tettét még azzal is tetézte (évtizedeken át, külföldön és itthon), hogy nyilatkozataiban - önmagát hősként beállítva –, Kőszeg megmentőjének nevezte. Előzetes egyeztetés (megbeszélés, engedély) nélküli átállását követően, a „királyi” tervről (szándékról) mit sem tudó zászlóalj, hősi halottak sokaságával „fizette” meg Király százados kiugrási „számláját”.

/Zárójelben megjegyezve: Eger vár ostrománál,- Hegedűs István hadnagy is (talán) meg akarta kímélni a várat a pusztítástól, és ha Dobó István várkapitány nem végeztette volna ki a vár piacán a törökökkel való lepaktálása miatt, akkor meglehet, hogy Király Bélához hasonlóan, kitüntetések garmadával, valamint magas rendfokozattal,- hősként vonult volna be a magyar történelembe./

ALIGHA VAN A VILÁGON OLYAN HADSEREG HADBÍRÓSÁGA, AMELY - HASONLÓ TETTÉRT – NE SZABNA KI HALÁLBÜNTETÉST A DEZERTÁLÓ TISZTRE!

4/ Király Béla számos alkalommal, számos helyen, írásban és szóban, azt állította, hogy nem esküdött fel Szálasira, és a HM-ben is Szálasi ellen „dolgozott”, sőt egy ellenállási csoportot is létrehozott. Állításait soha, semmivel sem bizonyította, gyakorlati tevékenysége pedig azt tükrözte, hogy hazudik!

a/ A „Szálasival szemben ellenállást szervező Király Béla” szinte az utolsó napokig kitartott Szálasi és Beregfy mellett, majd március 29-én feltétlen ellenállásra buzdítván a zászlóalj parancsnokát, a parancsnok írásos jelentését magához véve, szemrevételezés címén elhagyta alakulatát és 11.00-kor átment a szovjetekhez!

Király Béla alighanem HAZUGSÁGI VILÁGREKORDOT ÁLLÍTOTT FEL a következő (a Népszabadság 2000. november 18.-i számában megjelent) kitételével: „1944/45 . folyamán a HM-ban (a HM 1945-ben már Kőszegen volt) ellenállási csoportot szerveztem, amelynek felhasználásával a Kőszeg környékét védő csapatokat /:kb. 20 ágyút (Sic!) és 1500-2000 embert:/ a szovjet csapatokhoz átállítottam./(Sic!)

b/ A Honvédségi rendeletek 1945. január 15. számában olvasható: A NEMZETVEZETŐ /t. i.: SZÁLASI FERENC/, KIRÁLY BÉLA VEZÉRKARI SZÁZADOSNAK, A MAGYAR ÉRDEMREND TISZTIKERESZTJÉT HADIDÍSZÍTMÉNYEKKEL ÉS KARDOKKAL ADOMÁNYOZTA”.

Vita tárgyát nem képezheti, hogy Király a kitüntetést a nemzetvezetőtől kapta (és átvette)! Primitív magyarázkodásnak tűnik a kitüntetés átvételének indoklása, miszerint azt még Horthy készítette elő számára, csupán Horthy távozása után (négy hónappal!),- Szálasi írta alá az adományozási parancsot.

c/ Még különösebb eseménynek tűnik, hogy 1945. márciusában, KirályBéla százados megkapta a VITÉZI CÍMET (1951. augusztus 19-i tanúvallomásáról készült jegyzőkönyv alapján), és elismerte, hogy ezt a tényt „ez ideig mindenütt elhallgatta”. (Sic!)

Vitéz Király Béla nem véletlenül felejtkezett el a megtisztelő cím elnyeréséről, hiszen a Szálasi rezsim utolsó napjaiban kapott címe birtokában nehezebb lett volna tagadni Szálasival vagy Beregfyvel való „meghitt” szolgálati kapcsolatait, és elhitetni a közvéleménnyel a Szálasival szembeni ellenállását.

II.

FARKAS MIHÁLY TÁBORNOKA

1/ (vitéz) Király Béla szerint, a háború után részt vett az új hadsereg és a honvédelmi képzést szolgáló tanintézetek létrehozásában, csupán azt hallgatta el, hogy mindezeket a feladatokat Farkas Mihály megbízatása alapján, a szovjet tanácsadókkal való legszorosabb együttműködésben végezte, elősegítve a szovjet katonai szabályzatokra való áttérést, és a szovjet szervezeti módszerek kritikátlan átvételét (például a komisszári-politikai tiszti beosztások rendszeresítését).

Eközben arra is szakított időt, hogy a Rákosi-Farkas bandának segítséget nyújtson a tábornokok elleni perek végrehajtásában. Közvetlen vagy közvetett módon, a bitó alá segítette Beregfy Károly, Sólyom László, Pálffy György és Kozma István tábornokokat, terhelő vallomást tett Czebe Jenő és Berkó István alezredesek ellen (Czebét menekülés közben lelőtték, Berkót „csak” börtönbüntetésre ítélték).

Tetteinek értékelése 1992-ben, a HVG március 14-i számában megjelent nyilatkozata szerint így hangzott: „Természetesen nem hittem el, amit Pálffyról és Sólyomról mondtak, de Farkas Mihály behívatott a perek előtt, mandulával kínált meg, meglepően nyájas volt, elismerem, hogy megtettem, amit kért tőlem kért. Megjegyzem, nem volt különösebb lelkiismeret furdalásom…”(Sic!).

Király Béla (úton-útfélen) a Honvéd Hadiakadémia alapítójának hirdeti magát, de állítása „köszönő viszonyban” sincsen a valósággal. A Hadiakadémia létrehozása kizárólag Sólyom László vezérőrnagy nevéhez fűződik. Az Akadémia ünnepélyes megnyitása 1947. december elsején volt, az ünnepi beszédet Sólyom vezérőrnagy mondta el, ő volt - eredeti (vezérkar főnöki) beosztásának megtartása mellett -, a Hadiakadémia első parancsnoka és (egyben) a hadászati tananyag oktatója.

1948-ban Sólyom Lászlót altábornaggyá léptették elő, a Honvéd Hadiakadémia nevét 1950-ben Honvéd Akadémiává változtatták.

Az 1950. április 4.-i katonai díszszemle előkészítése során Farkas Mihály - honvédelmi miniszter - magához kérette Sólyom László vezérkari főnököt és megbízta a díszszemle parancsnoki teendőjének ellátásával. Elrendelte, hogy a honvédelmi miniszternek tett jelentés beadását követően, tegyen jelentést a díszszemlére meghívott szovjet katonai főtanácsadónak is jelentenie kell, ezzel fejezve ki hálaérzetünket a szovjet hadsereg és a Szovjetunió irányába.

Sólyom altábornagy ellent mondott Farkas Mihálynak, megjegyezte, hogy, mint a magyar honvédség vezérkari főnöke, nem hajlandó jelentést tenni a szovjet tábornoknak,- a hála kimutatására más módot kell keresni, a főtanácsadó csak nézője és nem szereplője lehet a katonai ceremóniának!

Farkas Mihály intézkedett, hogy Király Béla ezredesnek azonnal készítsenek egy tábornoki öltözetet, kinevezte vezérőrnaggyá, és Sólyom László helyett megbízta a díszelgő csapatok parancsnoki teendőjének ellátásával. Király Béla lelkesen elvállalta a feladatot, katonásan jelentette Farkasnak és a szovjet katonai főtanácsadónak a csapatok díszszemlére való felkészültségét és engedélyt kért a „parádé” elindítására.

A következő hónapban (1950. május 20-án) Sólyom Lászlót a lakásáról elhurcolták (feleségét internálták, két kiskorú gyermekét nagyszüleikre bízták), majd koncepciós per során halálraítélték és 1950. augusztus 19-én kivégezték (ugyanekkor végezték ki Beleznay István vezérőrnagyot, Illy Gusztáv altábornagyot, Porffy György vezérőrnagyot, valamint Révay Kálmán vezérőrnagyot),

A tábornoktársai elleni terhelő nyilatkozatot tevő Király Béla pedig „beült” a kivégzett Sólyom tábornok hadiakadémiai parancsnoki székébe (TH VII/23 V. 71080 ) valamint „befeküdt” a kivégzett Beleznay tábornok Orbánhegyi út 18. sz. alatti lakásának ágyába (TH VII/23D)!

Meg kell jegyezni, hogy Király Béla tábornokká történt kinevezése törvénytelennek minősül, mert Farkas Mihály nem rendelkezett tábornoki kinevezési „jogosítvánnyal”, az csak a köztársasági elnök (vagy annak megfelelő közjogi méltóságú személy, abban az időszakban az Elnöki Tanács elnöke) jogkörébe tartozik. Ebből következik, hogy ha Göncz Árpád (vagy a katonai kabinet-irodájának a vezetője) ismerte volna a vonatkozó törvényeket, akkor nem léptette volna elő Király Bélát vezérezredessé…

2/ Király Bélát, tábornoktársaihoz hasonlóan, 1951-ben hamis vádak alapján letartóztatták, és 1952. január 15-i hadbírósági tárgyaláson halálra ítélték (Kb. I.. 01./1952-33./) 01./ , de ezt az ítéletet a Katonai Felsőbíróság 1952. január 29-én életfogytiglani börtönre változtatta (/II. 020/ Kat.fbság.-1952-4).

Valótlanság Királynak az a nyilatkozata (Népszabadság, 2000. november 18.), hogy „öt évig, halálos ítélettel élt a SIRALOMHÁZBAN” (Kiemelés: B. I.) . Ezt az állítását önmaga is megcáfolja abban a levélben, amelyet - szabadulását követően -, 1956. október 14-én (!) -, Bata István honvédelmi miniszternek írt.

VEZÉREZREDES ELVTÁRS! „Azt hiszem, hogy Miniszter Elvtárs éveken keresztül, mint társparancsnok, később, mint közvetlen elöljáróm figyelhette és kiértékelhette munkámat. Meg vagyok arról győződve, hogy ebben a munkában a magyar nép és a szocializmus építéséhez való lelkes hűséget ismerte fel, így saját személyére nézve is meg van győződve ártatlanságomról. Most, amikor ügyeim felülvizsgálatának lényegi része kezdetét veszi, azt is be akarom jelenteni, hogy az ötévi börtönidő alatt töretlenül bíztam abban, hogy előbb vagy utóbb érvényesülni fog a szocialista igazságosság és így ártatlanságomnak ki kell derülnie. Éppen ezért BÖRTÖNÉVEIMET nem gyűlölködő pesszimizmusban, hanem DERŰS OPTIMIZMUSBAN töltöttem el. Minden időt általános műveltségem növelésére, a történelem elmélyült tanulmányozására és az angol nyelvben való tanulmányaim teljessé tételére használtam fel. (Kiemelés: B. I.)

Ma testileg a teljes gyógyulás útján, tárgyi tudásomat kibővítve ép szellemmel várom ügyem igazságos elintézését és azt, hogy ismét, változatlan lelkesedéssel állhassak munkába a szocializmus építésében és a magyar nép szolgálatában.”(Sic!)

III.

AZ ’56-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC „KREÁLT HŐSE”

1/ (Vitéz) Király Béla a forradalom kitörésekor kórházban volt, és 1956. október 29-én este, a forradalom és szabadságharc első fázisának győzelme után (a szovjet csapatok Budapestről történő kivonulása során), a kórházból kikerülvén a BM Budapesti Főosztályán, a forradalmi tanácsot választó ülésen vett részt, ahol megválasztották tiszteletbeli elnöknek.

Ezt követően (Bata Istvánt „ejtette”) Nagy Imrének ajánlotta fel a szolgálatát, aki Vas Zoltán jelenlétében fogadta az elnökség tagjait, meghallgatta a terveiket, de elutasította Király Béla javaslatát, hogy hozzanak létre egy forradalmi szervezetet, és őt bízza meg a szervezet vezetésével. Október 31-én viszont a Minisztertanács kinevezte Királyt Budapest KATONAI PARANCSNOKÁVÁ!

2/ 1956. november 3-án, a Forradalmi Katonai Bizottság értekezletén választották meg a Nemzetőrség Főparancsnokává, de kinevezést nem kapott senkitől (Minisztertanácsi vagy miniszterelnöki kinevezést). Már a megválasztása is törvénytelen volt, mert a jelzett értekezleten egyetlenegy Nemzetőr szervezet sem képviseltette magát!

Mivel október 31-től Király Béla volt Budapest katonai parancsnoka (kinevezését beolvasták a Szabad Kossuth és Petőfi Rádiókban is november elsején), így Királynak Budapesten lett volna a helye, teljesíteni a miniszterelnök utasítását, vagyis harcolni a szovjetek ellen, illetve (végső esetben) tisztikarával megbeszélve tárgyalást kezdeni a fegyverszünet, megadás vagy más feltételekről (Pl. Budapest nyílt várossá nyilvánításáról). Király a „fantom” Nemzetőrség Főparancsnoka titulusának védőpajzsa mögé bujt, és elhagyta a fővárost.

3/ A Nemzetőrség szervezése már 1956. október 24-től folyamatban volt, Király csak 30-án tudott volna bekapcsolódni ebbe a munkába, de a Minisztertanácstól más jellegű megbízatást kapott, amelyet el is fogadott!

(Bizonyítások: dr. Kiss István ny. rendőr vezérőrnagy feljegyzésében, akit Kopácsi Sándor, a BM Budapesti Főosztály vezetője megbízott a közbiztonság helyreállításában részvevő polgári személyekből - főként fiatalokból -, álló fegyveres Nemzetőrség létrehozásával).

4/ November 4-én, a korareggeli órákban (a második szovjet katonai intervenció kezdetekor) Király egy szűkebb törzsével gyáván megfutamodott Budapestről, mindennemű eligazítás nélkül itt hagyta nemzetőreit és katonáit, ezzel kimerítette a cserbenhagyás és parancsmegtagadás (Nagy Imre bejelentette a Rádióban, hogy csapataink harcban állnak) tényét!

Aligha létezik a világon olyan hadbíróság, amely ne halálbüntetéssel „honorálna” egy ilyen tevékenységet…Ez a magatartás: H A Z A Á R U L Á S S A L FELÉRŐ TETT(!), egyben nagyfokú lelkiismeretlenség a katonákkal, a nemzetőrökkel, a polgári lakossággal és a várossal szemben.

Teljesen érthetetlen, hogy ez a gyáva kaméleon miért dicsekszik (úton -útfélen) a félnapos (!) nemzetőri főparancsnoki „titulusával”, de még inkább érthetetlen, hogy nagyon sokan tapsolnak ennek az áruló-köpönyegforgatónak, és elhalmozzák minden lehető kitüntetéssel vagy elismeréssel!

Király (2004-ben, a Mindentudás Egyetemén elhangzott előadásban) több millió néző előtt (mivel három csatornán is sugározták, majd ismétlések is voltak) azt állította, hogy egy nemzetőr ezreddel (!) elvonult a Szabadsághegyi „váltóállásba”. Az élőadást megtekintő érdeklődők hosszan tartó tapssal honorálták Király produkcióját. El kell ismerni, hogy megszolgálta a tapsot, mert számos katonai és politikai személy (Mécs Imre, Fónay Jenő, Szabó Miklós) előtt volt bátorsága olyan kijelentések, valamint olyan adatok közlésére, amelyekkel a Rádió Kabaréban is nagy sikert aratott volna!

2000-ben, a Népszabadságnak adott interjújában,- még csak egy ún. „biztosító” zászlóaljat jelölt meg elvonuló erőként, azzal a szépséghibával, hogy biztosító zászlóalj, mit szervezet, nem létezett!

Állításai hibáktól hemzsegnek: a/ nemzetőr ezred nem volt (!), b/ biztosító zászlóalj nem volt(!), c/ a Nemzetőrségnek nem volt váltóállása (váltóállás csak a tüzérségnél létezik), d/ Budapestet 1956. november 4-én hajnalban már körbefogták a szovjet csapatok, onnan egy ezrednyi vagy zászlóaljnyi erőt sem gyalogosan, sem gépjárművekkel nem lehetett kivonni!

Kétségtelen viszont, hogy miközben Budapest útjain, utcáin és terein a Pesti Srácok, a forradalmárok, a nemzetőrök és néhány honvédségi csoport ellenállásának eredményeként lángoltak a szovjet páncélosok, és házsorokat lőttek rommá a betolakodók, addig a Szabadság hegyi „váltóállás” környékén teljes nyugalom honolt…

A Szabadság hegyről Király Béla kb. 30-35 fős kíséretével együtt Nagykovácsi és Telki felé távozott, majd kíséretét is elhagyva,- Ausztriába menekült. De nimbuszának növelésére kreált egy „Nagykovácsi” nevezetű csatát, és azt állította, hogy ott megfutamította a szovjet csapatokat.

Király Béla vezérezredes katonai (harcászati és harci-technikai) ismereteire jellemző a Nagykovácsi csata leírása, amelyet többféle változatban „tálalt” a hallgatósága vagy az olvasói elé. Azt állította, hogy a Nagykovácsinál lévő kilátó ponton volt, amikor: „Egy repülőszázad (váratlanul) bombázni kezdte őket és tüzérséggel be lettek kerítve, egyetlen légvédelmi ágyújuk volt, ami üzemelt, azt vették célba az oroszok. Az ágyú mellett silókban volt elhelyezve a teljes háborús lőszerkészlet, mivel ez egy légvédelmi ezred volt. A szovjetek a magyar ütegre koncentrálva lőttek, és akkor történt a csoda. Az egyik rakéta becsúszott egy silóba, és felrobbantott egy vagonnyi lövedéket. A robbanás csak egy irányba terjedhetett, felment egy füstfelleg, és a tetején méltóságteljesen gomba formájában szétterjedt. Olyan volt, mint egy atombomba robbanása. A repülőgépek másodpercek alatt, a tankok percek alatt, majd a gyalogság is eltűnt. A csatában az a fél a győztes, amely megtartja a csatateret”. (Sic!)

Ha ezt a „mesét” egy őrvezető vagy egy újonc kiskatona adná elő, akkor is mérhetetlenül primitív jelzővel kellene minősíteni. Király Béla ezzel a bárgyúsággal megtévesztette a fél-világot, vastapsokat csalt ki a hallgatóságából, hazai és külföldi tudományos szervezetek elismerését „könyvelhette el”, nem beszélve a kitüntetések özönétől.

A mese, a hazugság vagy valamilyen narkóval kiváltott látomás margójára a következő megjegyzések kívánkoznak:

-tüzérséggel még sohasem kerítettek be senkit a háborúk történelme során;

-silók nem voltak Nagykovácsiban és annak környékén;

-a teljes háborús lőszerkészletet nem az ágyú mellett tárolják;

-ha a szovjetek az egyetlen légvédelmi ágyújukra céloztak, akkor nem lőhettek

„koncentrálva” a magyar ütegre, mert az üteg a tüzérség harcászati és tűzvezetési

alegysége, amely több löveget (ágyút) foglal magába;

-az üteg és az ágyú között akkora a különbség, mint például a fél deci és a fél liter, vagy

egy szólóénekes és egy kisebb kórus között;

-ha a szovjetek bombáztak és lőttek, akkor rakéta nem „csúszhatott” be a (nem létező)

silóba, a rakétát ugyanis nem lövik, hanem indítják;

-Nagykovácsinál nem volt „légvédelmi ezred”, csupán egy nyolc lövegből álló, légvédelmi

tüzér üteg, de annak egy lövege sem volt a kilátónál;

-ha a tüzérség lőszerkészletét találat éri, akkor az nem egyszerre robban fel, hanem

a petárdákhoz hasonlóan (gyors) egymást követő sorrendben, tehát atomrobbanást

követő jelenség nem alakulhatott ki;

-csatáról és csatatérről pedig annyit lehet megjegyezni, hogy egyik sem volt!

Akadtak olyanok, akik hittek, és ma is hisznek a „Nagykovácsi csata” meséjében, Király számára pedig (már-már) egyenesen rögeszmévé vált,- a nem létező csata! Király Bélát megcáfolják az ún. „Jelcin-dossziéban” fellelhető, Zsukov (Georgij Konsztantinovics) marsall, szovjet honvédelmi miniszter által naponta kétszer kiadott magyarországi harctéri helyzetjelentések (november 4-10 között, moszkvai idő szerint 09.00 és 21.00 órakor), mivel egy szóval sem említik a „Nagykovácsi csatát”.

Malasenko (Jevgenyij Ivanovics) nyugállományú hadseregtábornok (a Székesfehérváron diszlokált különleges szovjet hadtest megbízott törzsfőnöke 1956-ban) visszaemlékezése szerint: „a budapesti felkelő erők (november 5-től) kisebb csoportokba verődve visszavonultak a Budától északnyugatra fekvő erdős-hegyes vidékre”. A 97. gépesített ezredet irányították az erdőkben lévő csoportok felszámolására. Nagykovácsi és Telki körzetében tíz felkelőt semmisítettek meg, tizenhárom személyt ejtettek fogságba, elfogták a Nemzetőrség Vezérkarának (?) 5 gépkocsiját és 15 rádióadóját.

A fogságba esett nemzetőrök azt állították, hogy Király Béla az osztrák határ irányába távozott. Konyev (Iván Sztyepanovics) marsall utasítására, I. I. Szkripko ezredes (a különleges hadtest felderítő főnöke) vezetésével,- egy speciális csoport indult útnak Király Béla felkutatására, az akció azonban nem vezetett eredményre.

Vagyis: csata nem volt! Király Béla (Kőszeghez hasonlóan) a menekülést választotta! További életútja már közismert, az USA-ban élt, és a rendszerváltást követően tért haza.

KIRÁLY BÉLA RENDFOKOZATAI

-hadnagy, főhadnagy /Horthy idejében/;

-százados /Szálasi idejében/;

-őrnagy, alezredes, ezredes, vezérőrnagy /Rákosi idejében/;

-vezérezredes /Göncz idejében/.

KITÜNTETÉSEI

-Horthy Miklóstól: a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje;

-Benito Mussolinitől: az Olasz Koronarend Lovagkeresztje;

-Adolf Hitlertől: a Másodosztályú Vaskereszt;

-Szálasi Ferenctől: A Magyar Érdemrend Tisztikeresztje;

-Farkas Mihálytól: Kiváló Szolgálatért Érdemérem;

-Göncz Árpádtól: Magyar Köztársasági Érdemrend;

-„Az igaz ember” cím és érme, Yad Vashem Igazak Bizottságától – 1993;

-Mádl Ferenctől: Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje.

-Medgyessy Pétertől: A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje;

-Mádl Ferenctől: Nagy Imre Emlékérem.

-Gyurcsány Ferenctől: Nagy Imre érdemrend;

-Keleti Ferenctől: Miniszteri kitüntetés és Honvédség díszszablyája;

-Pro Cultura Hungarica kitüntetés és emlékérem;

-„Bátorságért” érdemérem;

-Honvédségi I. osztályú kereszt.

BEOSZTÁSAI

-századparancsnok /Horthy idejében/;

-HM szervezési osztályvezető /Szálasi alatt/;

-segédtiszt (parancsőrtiszt) /Szálasi alatt/;

-lövészhadosztály vezérkari főnöke /Rákosi alatt/;

-Hadiakadémia Parancsnoka /Rákosi alatt/;

-Nemzetőrség Előkészítő bizottság tagja /Nagy Imre alatt/;

-Budapest Katonai Parancsnoka /Nagy Imre alatt/.

DÍSZPOLGÁRSÁG

Király Bélának, a Mindentudás Egyeteméhez beadott feljegyzése szerint a következő államok díszpolgári címét kapta meg: BATON ROUGE, LOUSIANA (Sic!, helyesen: LOUISIANA), LOUSVILLE, KENTUCKY, MARILAND ÉS DELAWARE.

A felsorolásnál meglepetéssel konstatálható, hogy az USA két új állammal bővült, mivel eddig Baton Rouge és Louisville a városok közt volt nyilvántartva…

PÁRTJAI

-Magyar Kommunista Párt;

-Magyar Dolgozók Pártja;

-SZDSZ (frakció).

TÁRSADALMI FUNKCIÓI

-Pálffy György és Sólyom László altábornagyok társadalmi vádlója;

-Forradalmi Karhatalmi Bizottság tiszteletbeli elnöke (1956. okt. 30-tól nov. 4-ig);

-Honvédelmi Bizottság tagja (1956. okt. 30-tól nov. 4-ig);

-Országgyűlési képviselő (1990-1994);

-Honvédelmi Bizottság alelnöke (1992-1994);

-SZDSZ katonai szóvivője (1992-1994);

-Miniszterelnöki katonai tanácsadó (2000-től 2002-ig).

TUDOMÁNYOS CÍMEK, ELISMERÉSEK ÉS/VAGY FUNKCIÓK

–a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja (2004-től);

-vendégprofesszor ( St. John’s University 1968-70, és Columbia University1970-73);

-az AAASS végrehajtási bizottság tagja 1980-84;

-az East European Quarterly szerk. biz. tagja;

-az Ataltic Research and Publications , Inc. Elnöke, az Atlantic Studies on Society in Change

főszerkesztője 1979-től;

-Zrínyi Miklós Katonai Akadémia tiszteletbeli doktora – 1991;

-az USA elnökének köszönőlevele – 1994;

-Zrínyi Miklós Katonai Akadémia aranydiplomája – 1994;

-American Historical Association tagság;

-American Association for the Advancement of Slavic Studies tagság;

-American Military History Comission tagság;

-American-Hungarian Educators’ Assiciation tagság.

EPILÓGUS

Király Béla elvárja, hogy fenntartás nélkül elhiggyék ellentmondó, megalapozatlan nyilatkozatait és kétes történeteit. Stefka Istvánnak (A Magyar Nemzet szerkesztőjének) adott interjújában pl. elismerte, hogy a nyilasok alatt is szolgált, „de abban volt egy trükk”(Sic!) ,- mégpedig az, hogy „nem szolgált, hanem ellenállt Szálasinak”! A HM-ben (két-három barátjával) „eltüntettek deportálási papírokat és más dokumentumokat, az ellenállásban résztvevő tisztek családjairól”.

A Király-féle trükk titka abban rejlett, hogy eltüntetett dokumentumokkal nem bizonyítható semmi! Hinni kell a regélőnek! Szálasiról pedig fel kell tételezni, hogy olyannak is adott kitüntetést, beosztást, vitézi címet, aki nem esküdött fel a „nemzetvezetőre”.

Egy másik helyen azt hangoztatta, hogy 22 évig az USA számos egyetemén a hadtudományt tanította (Sic!), mint a hadtudomány, illetve a hadtörténet professzora (Sic!).

A mi egyetemeinken egy tanársegéd is tisztában van azzal, hogy a hadtörténet a hadtudomány része, és önmagában is több részből áll, nem beszélve a hadtudományról, amely számos tudományágat és területet integrál magába. A hadtudományt - tehát -, nem lehet „tanítani(!)” (miként pl. az orvostudományt sem), hanem annak egy vagy több összetevőit (részeit, alkotó elemeit), ezért tűnik megalapozatlannak Király Bélának a „tanításra” vonatkozó állítása. És mindez távolról sem „szőrszálhasogatás”, mert ilyen jellegű állítások,- laikus részéről hibásnak, egy professzor részéről pedig nagyfokú hozzá nem értésnek minősülnek!

Király Béla néhány évvel ezelőtt a zsoldoshadsereg felállítása ellen ágált, holott az érveléséből kitűnt, hogy fogalma sincsen arról, hogy mit neveznek zsoldoshadseregnek! Arról nem is beszélve, hogy ilyen hadsereg létrehozásáról szó sem volt!

Hajdanában - Mátyás király idejében -, létezett hazánkban hasonló fegyveres szervezet, viszont – Király Bélával ellentétben – nem is funkcionált rosszul! Szinte restellek egy történész professzort arra emlékeztetni, hogy Mátyás király (többek között) a zsoldoshadseregének köszönhette, hogy Közép-Európa egyik legnagyobb uralkodójává vált. Ugyanakkor - természetesen - ebből sem szabad téves következtetést levonni a mai helyzetre vonatkozóan.

Dr. Gellért Tibor, a történelemtudomány kandidátusa, a következő véleményt fogalmazta meg egy tanulmányában, 1993-ban: „KirályBéla pályafutását végigkövetve azt kell konstatálnunk, hogy egyaránt kiszolgálta a Magyar Királyi Hadsereget, a Werhmachtot, a nyilasokat és az új magyar államot. Ám az is igaz, hogy mindegyiket cserbenhagyta, amikor saját egyéni – és nem a nemzet érdekei – ezt követelték”.

Vajon mit kellene még elkövetni egy embernek, hogy ne merészkedjen többé közéleti szereplésre, elvárható-e tőle, hogy bocsánatot kérjen az általa elárult személyektől vagy hozzátartozóiktól, valamint a nemzettől?

ÖSSZEÁLLÍTOTTA:

(Prof. Dr. Bokor Imre ny. mérnök ezredes)
az MTA akadémiai doktora,
a Justitia Bizottság elnöke

Tisztelt Professzor Úr! Vendég, 2008, március 23 - 16:57

Nagyon köszönöm ezt a részletes és ellenőrizhetően hiteles írását!

Bárcsak minden hazudozót így lepleznének le a szemtanúk, vagy kutató tudósok!

Hazánk ma is efféle hazug szerencselovagoknak van kitéve. Nekünk feladatunk a hiteles tájékoztatás, amiben ez a dolgozat kiemelkedő fontosságú!

Őszinte tisztelettel: Czakó István.

Címkék: beküldte: b.kiss-tóth lászló

Kapcsolódó hírek:

  Elhunyt Király Béla

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu