Mindennapi életünk, bevásárlásaink, utazásaink és általában az erőfölényben lévő kereskedőkkel való kapcsolatunk során nem árt tudnunk, milyen lehetőségeink és jogaink vannak, mit tehetünk, hogy ne verjenek át minket, és hogy mindazokkal a jogokkal valójában is éljünk, amelyekkel rendelkezünk. 1. Köteles-e kicserélni vagy visszavenni az árut a kereskedő, ha nem tetszik nekünk, vagy nem jó a mérete? Nem. A kereskedő csak minőségi kifogás felmerülésekor köteles az igényt kivizsgálni, azaz csak akkor, ha hibás a termék. Minőségi kifogás valamennyi reklamáció, amelyet a fogyasztó a termék minőségére vonatkozóan jelent be. Akkor, ha a fogyasztó állítása szerint a szavatossági, illetve jótállási igény érvényesítésének alapjául szolgáló hiba a dolog nem megfelelő minőségéből ered, bejelentése minőségi kifogásnak tekintendő. Ha tehát az általunk vásárolt termék méretileg nem jó, nem tetszik nekünk, vagy kettő van belőle, a kereskedő nem köteles azt kicserélni vagy visszavenni. 2. Mit tegyünk akkor, ha minőségi kifogásunk merül fel? Ilyen esetben a számlával együtt vigyük vissza a terméket oda, ahol vásároltuk. A számla bizonyítja a vásárlás megtörténtét és annak idejét. A minőségi kifogás intézéséért a forgalmazó, azaz az eladó felelős, ezért ne fogadjuk el a kereskedő arra való hivatkozását, hogy nem ő gyártotta. Ha a forgalmazó a fogyasztó, azaz a vevő igényének teljesíthetőségéről annak bejelentésekor nem tud nyilatkozni, álláspontjáról legkésőbb három munkanapon belül köteles értesíteni a fogyasztót. 3. Akciós termék esetén tényleg nem köteles javítani/cserélni a kereskedő a hibás terméket? Akciós termék esetén is érdemben kell foglalkoznia kifogásunkkal a kereskedőnek, kivéve akkor, ha az akciót a hiba miatt, annak megjelölésével hirdették. 4. Mit jelent a jótállás és a szavatosság? Mind a jótállás, mind a szavatosság a fogyasztói érdekek jogérvényesítésére vonatkozó intézmény. Jótállás esetén a kereskedő garantálja, hogy a termék a jótállási időn belül kifogástalanul működik. Ez alól a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a vevő nem rendeltetésszerűen használta a terméket. Mindez azt jelenti, hogy neki kell szakvéleménnyel bizonyítania, hogy a hiba a vásárlás után keletkezett Amennyiben nincs jótállás, vagy letelt, lép be a szavatosság intézménye. Annyiban különbözik a jótállástól, hogy a teljesítéstől számított hat hónap elteltével a vevőt terheli a bizonyítási kötelezettség a hibát illetően, azaz adott esetben neki kell szakvéleményt kérnie. 5. Mennyi időn belül érvényesíthetjük szavatossági jogunkat? A szavatossági igények érvényesítésére fogyasztói szerződés (azaz vásárlás) esetében mindig két év áll rendelkezésre. Ha a jogosult az igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni, így különösen, ha a hiba a jellegénél vagy a dolog természeténél fogva két éven belül nem volt felismerhető, a szavatossági jogok érvényesítésének határideje a teljesítés időpontjától számított három év. Ha például vásárolunk egy mosógépet, melynek gyártási hibája a vásárlástól számított két és fél év után derül csak ki, és szakvéleménnyel ezt bizonyítani tudjuk, élhetünk szavatossági jogainkkal. 6. Milyen lehetőségeink vannak, ha elismerik a minőségi kifogásunkat? Ez esetben a fogyasztó elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek (a kereskedőnek) a másik szavatossági igény (azaz javítás helyett a csere, vagy csere helyett a javítás) teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne. Ha a vásárlónak sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett ezeket nem vállalta, vagy e kötelezettségének nem tud eleget tenni, a fogyasztó - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet, vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye. Hogy mi minősül jelentéktelen hibának, az csak a konkrét hiba ismeretében - határesetekben csak szakértői vagy bírósági állásfoglalással dönthető el. A szerződéstől való elállás azt jelenti, hogy olyan állapotot kell létrehozni, mintha a szerződés létre sem jött volna, vagyis a fogyasztó visszaadja a terméket, és visszakapja a teljes vételárat. 7. Mennyi időn belül kell kicserélni vagy megjavítani a terméket? A forgalmazónak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze. 8. Mit tehetünk, ha a kereskedő nem vállalja megfelelő határidőre a javítást? Ha a kötelezett a dolog kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja vagy nem végzi el, a fogyasztó a hibát a kereskedő költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja. 9. Kötelezhet-e minket a kereskedő arra, hogy levásároljuk a hibás termék árát? Nem, ezt a lehetőséget nem ismeri a magyar jogrendszer, így nem kötelezhet erre minket a kereskedő, és mi sem követelhetjük tőle, de természetesen megegyezhetünk ebben a kereskedővel. 10. Mi a teendő, ha a kereskedő nem ismeri el kifogásunkat? Ha a kereskedő nem akarja elismerni igényünket, a jótállás időtartama alatt végig neki kell bizonyítania, hogy a hiba oka a vásárlás után keletkezett. Szavatosságnál ez csak a teljesítést követő első hat hónapban van így, utána pedig a fogyasztót terheli a bizonyítási kötelezettség. 11. Mi a bizonyítási kötelezettség időtartama? A törvényi jótállás a teljesítést követő egy év, szavatossági jogaink érvényesítésére pedig a teljesítést követő két éves elévülési határidő áll a rendelkezésünkre. A jótállási határidő a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadása, vagy ha az üzembe helyezést a forgalmazó vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával kezdődik. 12. Mire kötelező jótállást adni? A 151/2003. Kormányrendelet által meghatározott termékek körére, így többek között hűtő, mosógép, porszívó, személygépkocsi, rádiók, lemezjátszók, fényképezőgépek, MP3 lejátszók, CD-DVD lejátszók és felvevők, személyi számítógépek, bútorok - melyek többsége 10.000 Ft bruttó vételár felett van - vásárlása esetén kötelező jótállást adni. A teljes listát a vonatkozó jogszabály tartalmazza. A kötelező jótállás ideje egy év, amelytől felfelé el lehet térni. 13. Mi az a három napos szabály? Tartós fogyasztási cikk esetén, ha a vevő a termék meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított három munkanapon belül csereigényt jelent be, a forgalmazó nem hivatkozhat aránytalan többletköltségre, hanem köteles a fogyasztási cikket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza. 14. Mennyi például a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállás? A kötelező jótállás kiterjed az újonnan épített lakásokra, illetve lakóépületek jogszabály szerint (181/2003. Kormányrendelet) meghatározott részeire. A jótállás ideje három év. 15. Mit kell tudni az üzleten kívül fogyasztóval kötött szerződésekről? Ezeket a szabályokat kell alkalmazni azokra a szerződésekre, amelyeket a fogyasztó lakásán kötöttek - kivéve az építési szerződést, a biztosítási szerződést, vagy az ingatlannal kapcsolatos szerződéseket -, illetve az eladó vagy harmadik személy által szervezett utazás, rendezvény alkalmával kötött szerződésre. 16. Mit takar az elállási jog? A fogyasztó nyolc munkanapon belül indokolás nélkül elállhat a szerződéstől, azaz visszaviheti, visszaküldheti a terméket, és kérheti vissza a pénzét. Ha az erre irányuló tájékoztatási kötelezettségnek a kereskedő nem tesz eleget, a szerződés semmis, azaz olyan, mintha létre sem jött volna. 17. Milyen lehetőségünk van rendelt termék esetén? Távollévők között kötött szerződés esetén - például az egyre gyakoribb internetes vásárláskor - a fogyasztó a szerződéstől nyolc munkanapon belül indokolás nélkül elállhat. Ha az értékesítő erről a jogunkról nem tájékoztat minket, az elállási jog gyakorlásának ideje: három hónap. 18. Mi a különbség termékbemutatón vásárolt és interneten rendelt termék vásárlása esetén? Üzleten kívül kötött szerződés esetén - például termékbemutató- és távollévők között kötött szerződés - például internetes vásárlás - esetén is elállhatunk nyolc napon belül a szerződéstől. A különbség a kettő között az, hogy ha az előbbinél az elállási jogunkra nem hívták fel a figyelmünket, a szerződés semmis, azaz létre sem jött, utóbbinál ebben az esetben az elállási határidő három hónapra nő. 19. Mi az a békéltető testület? Ha a vitát nem sikerül a kereskedővel rendezni, a bírósági út előtt érdemes a fogyasztónak a békéltető testület segítségét igénybe venni. A békéltető testület eljárásának célja a fogyasztó és a gazdálkodó szervezet közötti vitás ügy egyezségen alapuló rendezésének megkísérlése, ennek eredménytelensége esetén pedig az ügy eldöntése a fogyasztói jogok gyors, hatékony és egyszerű érvényesítése érdekében. A békéltető testület eljárása gyors és ingyenes. 20. Hova fordulhatunk további kérdéssel, panasszal? Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület bármikor áll a fogyasztók rendelkezésére, ha fogyasztói kérdésük, panaszuk merül fel. Az OFE honlapján (www.ofe.hu), illetve személyesen és levél formában (1012, Budapest, Logodi u. 22-24.) is várja kérdéseiket, észrevételeiket.

(fidesz.hu)

B.KISS- TÓTH LÁSZLÓ

híre