Utassy József: Zúg Március

Hangfelvétel

Én szemfedőlapod lerántom:

kelj föl és járj, Petőfi Sándor!

Zúg Március, záporos fény ver,

suhog a zászlós tűz a vérben.

Hüvelyét veszti, brong a kardlap:

úgy kelj föl, mint forradalmad!

Szedd össze csontjait, barátom:

lopnak a bőség kosarából,

a jognak asztalánál lopnak,

népek nevében! S te halott vagy?!

Holnap a szellem napvilágát

roppantják ránk a hétszer gyávák.

Talpra, Petőfi!

 Nem nyithatják fel a Petőfi-sírboltot

/Forrás: Origo, 2002. 10. 09/

A Fővárosi Bíróság ma elutasította a Megamorv-Petőfi Bizottság egyesület által a Belügyminisztérium ellen indított keresetét a Fiumei úti temetőben lévő Petőfi-sírbolt felnyitása ügyében. A bíróság megállapította: a sírbontáshoz való hozzájárulás ügyében a Fővárosi Önkormányzat főjegyzője, illetve a Fővárosi Közigazgatási Hivatal vezetője semmiféle hatáskörrel nem rendelkezett.

 /Forrás: Népszava, 2001. március 20./

Megbonthatatlan a Petőfi család sírboltja Szakértők szerint nincs hatásköre Grespik Lászlónak, a fővárosi közigazgatási hivatal vezetőjének arra, hogy engedélyezze Petőfi Sándor édesanyjának exhumálását. A törvény értelmében ugyanis a nemzet nagyjainak sírjáról a kegyeleti bizottság rendelkezhet. - Meglepetéssel hallottam, hogy a közigazgatási hivatal vezetője úgy véli, az ő hatásköre az exhumálás engedélyezése - jelentette ki Tiba Zsolt, Budapest főjegyzője.

 /Forrás: Természet Világa 132. évf. 8. szám, 2001. augusztus./

KOVÁCS LÁSZLÓ: Hrúz Mária fia volt-e a barguzini nő?

Második rész

Barguzin „A virágnak nincs szüksége parfőmre, a tehetségnek dobszóra." Jovo Raspucilov Miloszavlyevics (Szófia), Barátosi Lénárth Lajos fiktív mûveinek nem létező fordítója Azért kellett a verébre ágyúval lőni, hogy szembetûnővé váljék egy munkácsi újságíró, Vaszil Vaszilovics Pahirjahozzá nem értése, aki mégis a svigeli alapon szimatolt szenzációt.

 /Forrás: Természet Világa 132. évf. 7. szám, 2001. július./

KOVÁCS LÁSZLÓ Hrúz Mária fia volt-e a barguzini nõ?

Elsõ rész

A közép-európai legendák Kezdettõl fogva értelmetlen volt a barguzini vita, mert jelen ismereteink szerint Petõfi Sándor sohasem járt Szibériában, ezért ott sem sírja, sem csontváza nincsen. Kétrészes cikkünk elsõ fele azokat a fõként magyar legendákat tekinti át, amelyek hitelképtelen adataira támaszkodva indult el az 1989.

 Kapkodó Petőfi-antropológia

Morvai Ferenc szüntelenül a hazafiság próbájának állítja be a szibériai Petőfi iránti lelkesedést. aki kételkedni mer, az eleve nem lehet igazi magyar. Csak olyanok kételkednek, akik a pártüdülőben szoktak nyaralni, meg "státust harácsoltak" maguknak áltudományukból, egyébként is "elvtársak", márpedig ismeretes, hogy "az elvtársaknak nem kell Petőfi". Különben is rég megegyezett az MSZMP meg a szovjet vezetőség, hogy el kell titkolni a magyar nép előtt a szibériai Petőfit... Szerencsére az igazi magyar nem engedi, hogy a kétely megfertőzze!

 A barguzini temető titkai és az Akadémia... Az ukrán irodalmárt, Pagirját úgy felajzotta 1983-ban a régi cikk és Petőfi szibériai sírtábla-fotója, hogy elkezdett levelezni a Szibir című folyóirattal, ahol 1984 májusában már meg is jelent a cikke: "Egy forrás szerint Petőfi - Petrovics, családi nevén - Szibériában, Barguzinban elvett egy lányt feleségül és Iliszunszkban halt meg. Hol van Iliszunszk?" KÉRI EDIT Pagirja nemsokára levelet kapott A. Tyivanyenko burjátiai történésztől, melyben közölte: Iliszunszk mai megfelelője Eliszun, mongol falu, körülbelül 40 kilométer Barguzintól, mely a Bajkál tó közelében van.

 /Az előszót írta, az írásos és fotós anyagot összeállította:

B.Kiss-Tóth László./

  Honfitársaim! 2009. július 31-én lesz 160 éve annak, hogy a segesvári csatatéren eltűnt nemzetünk egyik legnagyobb költő-forradalmára: Petőfi Sándor /honvéd őrnagy/. Az idő folyamán sok mende-monda látott napvilágot a haláláról: -Az egyik verzió szerint Petőfi a segesvári csatában megsebesült ugyan, de sebesülése nem volt halálos, el tudott menekülni, és a XIX.

    Mit röhögtök? Magatokon röhögtök!  - vágja a közönség arcába a
polgármester A revizor című Gogol-vígjátékban. A komikum a pletykás
kisváros helyi előkelőségeinek bűntudatából fakad, amelyet az
elkövetett visszaélések táplálnak.  A városka lakói elöljáróiktól
félnek, azok pedig  valami titokzatos, messzi hatalom bosszújától.
Nem csoda, hogy a betévedő városi léhűtőt revizornak vélik.
Gondolnánk, hogy majd  175 éve íródott a máig érvényes mondandójú
komédia?

A leállított rádió esetleges újbóli üzembe helyezése ismételt jogsértés, mely újabb eljárást és büntetést von maga után.

A Jonathán Rádió Kft. által üzemeltetett nyíregyházi, debreceni és miskolci Gold rádiók műsorszolgáltatási szerződését az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) 2008-ban mondta fel, kimondva, hogy a nyírségi médiavállalkozás nem működtetheti tovább a miskolci, debreceni és nyíregyházi rádiócsatornáit. Ezt követően az NHH visszavonta a rádiók számára a frekvenciahasználatot lehetővé tevő rádióengedélyt.